87291. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsolás és árváltó hajtómű

_ 4 — átmérőjük úgy, mint a (28) födél meg­felelő részének átmérője kisebb, mint a köpeny belső felületének átmérője, úgy­hogy a köpeny és az említett forgó részek 5 között gyűrű alakú (30) tér képződik, amely a berendezés negatív, vagyis szívó terét képezi, amelyben a röpítő erő követ­keztében a kifelé hajított folyadék külön válik ós a levegőtől megszabadul. A le-10 vegő ezen körülmény folytán, minthogy a folyadéknál kisebb súlyú, a középpont felé tódul. A forgó részek több részből való összeállítása gyártási szempontból fontos előnyökkel jár, mert ezáltal az egy-15 máshoz képest forgó részek tömítése köny­nyebben történhet és a szükséges nyomó, valamint szívó csatornák egyszerűbben és tökéletesebben állíthatók elő. A hajtott forgó rész a 7. és 8. ábrákban feltüntetett 20 kiviteli alaknál két egymással egyen­értékű (31) és (32) elemből áll, amelyek kívánt esetben úgy, mint a helytálló rész kétsarkúan képezhetők ki. Mindenik elem hat egyenletesen elosztott (33) dugattyú-25 val van ellátva, amelyek hengeresek és üregesek, mimellett a forgó rész hengeres furataiban vannak vezetve. A (31) és (32) forgó részek a (34) tengelyre vannak ékelve, amely a hajtott tengelyt képezi és 80 például gépkocsi vagy máseféle kardán­tengelyével lehet összekötve. A (34) ten­gely a (35, 36, 37) csapágya le ban van ágyazva, amelyek a (22) köpeny (38) oldal­falában, a (25) forgó részben és a (39) fék-35 szekrényben vannak elrendezve. A (24) és (25) forgó részekben (40) és (41) nyomó csatornák vannak kiképezve, amelyek a közös (42) csatorna és a (43) szelep révén a (44, 45) és (46) nyomó csatornákkal ösz-40 szeköttetésbe hozhatók. Ezek a csatornák a (25, 26, 27, 28) forgó részekben vannak elrendezve és az állandó rész nyomó teré­hez vezetnek. Az összes említett csatornák úgy, mint az 1—6. ábrákban feltüntetett 45 kiviteli alaknál, csavarvonalalakban van­nak elrendezve, úgy hogy a folyadék mindig ugyanazon irányban mozoghat anélkül, hogy káros irányváltozásoknak volna kitéve. Az álló rész ezen kiviteli 50 alaknál három (47, 48, 49) elemből áll, amelyek kétsarkúan vannak kiképezve és mindeniknek hat sugárirányban mozgó (50, 51), illetve (52) dugattyúja van, ame­lyek hengeresek és üregesek. A (47) és (48) 55 álló részek egymással egyenértékűek és - ezen kívül egyenlők a (31) ós (32) forgó ré­szekkel, míg a (49) álló rész férősége a (47) és (48), illetve a (31) és (32) elemek férőségének felével egyenlő. A (47, 48) és (49) álló részek az (53) hüvelyre szilárdan 60 vannak ékelve, amely az (54, 55) és (56) golyós csapágyakban van ágyazva. Ezek a csapágyak a (25) forgó részben, a (28) fedélben, illetve a (39) fékszekrényben vannak elrendezve. Az (53) hüvely két (57) 65 és (58) tömítő hüvelyben nyugszik, ame­lyekben a (34) tengely szabadon foroghat. Az (53) hüvely külső végére az (59) fék kerék van ékelve, amely körül ismeretes módon fékszalag van elhelyezve, amely- 70 nek segélyével az (53) hüvely és a (47, 48, 49) álló részek kézzel vagy más úton fé­kezhetők. A (39) szekrényben ezen kívül a (60) fékkerék van elrendezve, amely a (61) kapcsolórész követítésével a (34) tengely- 75 lyel szilárdan van összekötve és például gépkocsik számára a szokásos lábféket ké­pezi. A (33, 50, 51, 52) dugattyúk külső vége a (24 . . . 28) forgó részek belső felületére 80 nem közvetlenül támaszkodik, hanem az ott elrendezett (81) betétgyűrűkre, ame­lyek szerkezete a 16., 17. és 18. ábrából tűnik ki. A (25) forgó részben a (62) üreg van kiképezve, amely az átváltó hajtómű 85 nyomó csatornáival áll összeköttetésben és amely úgy, mint a (30) szívó tér a nyomó oldalon a folyadék elkülönítő tere gyanánt szolgál és légüst módjára hat. A (30) és (62) üregek közül az egyik vagy 90 mindkettő kívülről hozzáférhető zárható nyílásokkal van ellátva. Ezek a nyílások a rajzokon nincsenek feltüntetve. A (30) és (62) üregek nyílásai a folyadék beveze­tésére, illetve kibocsájtására szolgálnak és 95 azokon át az elkülönített levegő eltávoz­hat. A (62) üreg a (22) köpenyen belül vagy kívülről bármely helyen rendezhető el vagy magában a köpeny anyagában képezhető ki. A (21) tengellyel összekötött 10 (22) köpeny a benne elrendezett részekkel másik végén a (28) fedélen kiképezett hü­velyszerű (63) meghosszabbítás révén a (64) golyós csapágyban nyugszik, amely a (39) fékszekrényben van elrendezve. A ic (63) hüvely és az (53) hüvely között a (65) tömítő persely van elrendezve. A (63) meg­hosszabbításon a (66) hüvely eltolhatóan, azonban el nem forgathatóan ül. A (66) hüvely külső oldalán aránylag nagy emel- n kedésű csavarmenettel van ellátva, amely a (67) fogaskerék agyában kiképezett furat megfelelő csavarmenetével kapcso­lódik. A (67) fogaskerék a (28) fedélhez erősített (68) csapágypajzsban vagy más- u efólében forgathatóan van ágyazva. A (66) hüvely eltolásakor, ami rendesen a hü­velybe kapaszkodó (69) villás kar kilenge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom