87291. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsolás és árváltó hajtómű

— 3 — déknyomás közvetlenül viszi át. Ez a viszony természetesen fennáll minden áttételi fokozatnál, úgyhogy minél kisebb a sebességkülönbözet, annál csekélyebb a 5 szivattyúhatás útján átvitt teljesítmény. Az a folyadékmennyiség, amely a (9) szivattyútól a (6) és (7) terek nagyságviszonya következtében a (12) szivattyúhoz jut, az utóbbiban nyomást eredmé-10 nyez, amely az (1, 2, 3) hajtó forgó rész szempontjából erre ható kiegészítő forgási nyomatékot képez és azt a folyadék a hajtott (9) forgó részre viszi át. A (12) szivattyú tehát a (9) forgó részre hajtólag 15 hat és ezen oknál fogva motort képez. Ha már most feltesszük, hogy a (15) nyomó csatorna a (17) nyílásnál el van zárva és a (15) csatornát a (16) csatornával összeköttetésben hozzuk, akkor az (1, 2, 3) és a 20 (9) forgó részek a (6) térbe bezárt folyadék révén egymással közvetlen kapcsolatba jutnak és a (10) tengely ugyanazon sebességgel forog, mint a (4) tengely. A berendezés ennek révén közvetlen kapcsolás 25 gyanánt működik és a (9) szivattyúban folyadékkeringés nem következik be. A folyadék ellenben ezen esetben a (7) térben a (12) szivattyú nyomó és szívó terei között a (15) és (16) csatornákon áramlik 80 át, minthogy a (12) helytálló rész nyugalomban van. Ez a hátrány azonban könynyen megszüntethető azáltal, hogy a (12) helytálló részt felszabadítjuk és oly állapotba hozzuk, hogy az (1, 2, 3) és (9) ré-85 szekkel szabadon foroghat. Elképzelhető az a megoldás is, hogy a (10) tengely a hajtó tengely, amely tetszőleges erőgéppel áll kapcsolatban és a (4) tengely a hajtott tengely. Ez esetben a (4) tengely 40 nyílván oly sebességgel forog, amely kétszer olyan nagy, mint a (10) tengely forgási sebessége. Az 1—6. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál feltettük, hogy a csatornák oly módon vannak elrendezve, 45 hogy a folyadék a generátor gyanánt működő (9) szivattyútól a (17) nyílástól a motor gyanánt működő (12) szivattyúhoz a (18) nyíláson át lép be, miáltal a (10) és (4) tengelyek között az ismertetett át-50 tételi viszonyt érjük el, amely 1:2. A csatornákat azonban oly módon is rendezhetjük el, illetve azokat akképen is iktathatjuk be, hogy a folyadék a 4. ábrában feltüntetett (17) nyílástól az 5. ábrában 55 feltüntetett (20) nyíláshoz jut, miáltal a (10) és (4) tengelyek közt olyan áttételt érünk el, amely a 3:2 viszonnyal egyenlő. Az előbb ismertetett esetben tehát a hajtott (10) tengely sebessége a hajtó (4) tengely sebességének felével egyenlő, míg az 60 utóbbi esetben a hajtott (10) tengely sebessége 50%-kal nagyobb, mint a hajtó (4) tengely sebessége. Ez attól függ, hogy az 1—6. ábrákban feltüntetett csatorna elrendezésnél a folyadéknyomások az (1, 2, 65 3) közös forgó részben elrendezett ellentámaszokra, illetve a (9) generátor (8) dugattyúira és a (12) motor (13) dugattyúira ellenkező irányban hatnak, úgy hogy a generátorban ható nyomás és a motorban 70 ható nyomás algebrai különbsége érvényesül. Az utóbbi esetben az ellentámaszokra, illetve a (8) és (13) dugattyúkra ható nyomások ugyanazon irányban hatnak és ennélfogva összegeződnek, ami 75 nyilván a (4) és (10) tengelyek forgási sebessége szempontjából felfelé való áttételt eredményez. Ezek a sebességváltozások természetesen a (15) és (16) csatornákat összekötő alkalmas szelepelrendezés útján 80 érhetők el. Ha a (7) teret nagyobbra méretezzük, mint a (6) teret, akkor a (12) szivattyú generátor gyanánt, a (9) szivattyú ellenben motor gyanánt működik és a (10) tengely a (4) tengellyel ellenkező 85 értelemben forog. Az előző fejtegetések természetesen arra az esetre is érvényesek, amikor a (10) tengely a hajtótengely és a (4) tengely a hajtott tengely. Világos továbbá, hogy a forgó rész és az álló rész 90 elrendezése különbözőképen változtatható anélkül, hogy a találmány alapelvétől vagyis a, differenciális hatástól el kellene térni. Hasonlóképen nincsen akadálya annak, hogy az álló és forgó részek szá- 95 mát egymástól független elemekre osszuk, amelyek megfelelő szelepelrendezés révén külön-külön vagy egyidejűleg vezérelhetők, úgy, hogy több különböző sebességáttételt kaphatunk. Ilyen szerkezetű, kii- 100 lönösen gépkocsik, vontatók vagy máseíélék számára alkalmas hidraulikus kapcsolás és átváltó hajtómű a 7—15. ábrákban van feltüntetve. A 9—15. ábrák, mint már említettük, a különböző szelephelyze- 105 tekot ábrázolják. A 7, és 8. ábrákban feltüntetett kiviteli alaknál ugyanúgy, mint az 1—6. ábrákban íeHiinleteti kiviteli alaknál, az erőgép által hajtott (21) tengely a hengeres (22) kö- uo 1 "jennyel szilárdan van összekötve. A (22) köpenyt a (23) csavarok a több gyűrű alakú részből álló (24, 25, 26, 27, 28) hajtó forgó résszel kötik össze, amelyek közül a (28) rész egyidejűleg a (22) köpeny fedele 115 gyanánt szolgál. A (24 . . . 27) részek sugárirányú (29) nyúlványokkal a (22) köpeny belső felületének támaszkodnak és