87291. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsolás és árváltó hajtómű

— 2 — 18. ábra a betétgyűrű módosított kiviteli alakját szemlélteti. A 19. ábra egysarkú kiegyensúlyozott tokos motor, illetve tokos generátor végné-5 zete. A 20. ábra ennek tengelyirányú metszete. A 21. ábra a találmány tárgyát tevő átváltó hajtómű további kiviteli alakját 10 tengelyirányú metszetben szemlélteti. A 22. ábra ennek metszete a 21. ábra G—H vonala szerint. A 23. ábra különleges szelepelrendezést ábrázol, a 21. és 22. ábrában feltüntetett 15 hajtóműnél. Az 1—6. ábrában feltüntetett kapcsolásnál és átváltó hajtóműnél a külső hengeres (1) köpeny két végét a (2) és (3) oldalpajzsok, illetve födelek zárják el. A kö-20 peny és fedelek egymással- szilárdan vannak összekötve. A (2) fedéllel a (4) tengely szilárd összeköttetésben áll. A (4) tengelyt tetszőleges, a rajzon fel nem tüntetett erőgép hajthatja. Az (1) köpeny, a 25 (2) és (3) fedelek tehát a (4) tengellyel együtt forognak és a berendezés hajtó forgó részét képezik. Az (1) köpenyben az (5) oldalfal van elrendezve, amely a köpeny belső terét két (6) és (7) térre osztja. 30 Ezen terek közül a feltüntetett kiviteli alaknál a (6) tér kétszer oly nagy, mint a (7) tér. A (6) térben sugárirányban elmozgó (8) szellentyűkkel vagy dugattyúkkal ellátott (9) forgó rész fekszik, amely 35 szilárdan van a (10) tengelyre ékelve. A (10) tengely a (2) fedél (11) golyós csapágyában, valamint az (5) közfalban van ágyazva és a (7) téren megy keresztül. A (10) tengely tetszőleges hajtandó gép-40 résszel kapcsolható és a berendezés hajtott tengelyét képezi és így a (9) forgó rész ezen tengely hajtott forgó része. A (7) térben hengeres (12) korong van elrendezve, amely, úgy mint a (9) forgó rész, 45 három sugárirányban mozgatható (13) szellentyűvel vagy dugattyúval van ellátva. A (12) korong a (3) fedélben elrendezett (14) hüvellyel szilárdan van összekötve és ebben a (10) tengely szabadon 50 foroghat, míg a hüvely maga helytállóan van elrendezve. A (12) korong tehát szintén helytálló és így a berendezés álló részét képezi. A (9) és (12) részek az azokban elrendezett (8), illetve (13) dugattyúkkal, 55 valamint az Jl) köpennyel, a (2) és (3) fedelekkel együtt két önmagában véve ismeretes szerkezetű tokos szivattyút képeznek. Az (1) köpenyben két csavarvonalalakú csatorna van elrendezve, amelyek közül az egyik, a (15) csatorna bizonyos 60 meghatározott forgásirány számára nyomó csatornát és a másik, a (16) csatorna szívó csatornát képez. A (15) nyomó csatorna (17) nyílásával a (9) szivattyú nyomó terébe torkol és (18) nyílásával a 65 (12) szivattyú nyomó terébe nyílik. Hasonlóképen a (16) szívó csatorna (19) nyílásával a (9) szivattyú szívó terébe és (20) nyílásával a (12) szivattyú szívó terébe torkol. 70 Az 1—6. ábrákban feltüntetett kiviteli alak működési módja a következő: Ha az (1, 2, 3) hajtó forgó részt a (P) nyíl irányában forgásba hozzuk, akkor feltéve, hogy a (9) forgó rész ezen moz- 75 gással szemben ellenállást fejt ki, a köpenybe bevezetett folyadék a (17) nyíláson át a (15) nyomó csatornába nyomul és a (15) torkolathoz jut, ahol az a most motor gyanánt működő (12) szivattyú nyomó 80 terébe lép. A folyadékot egyidejűleg a (12) szivattyú szívó tere a (20) nyílásnál a (16) csatornán át a (19) nyíláshoz szívja, ahol az a (9) szivattyú szívó terébe lép. Ha már most kezdetben feltesszük, hogy 85 a • (9) és (12) szivattyúk férősége egyenlő, vagyis, hogy a (12) szivattyú ugyanazon folyadékmennyiség felvételére képes, mint amelyet a (9) szivattyú szállít, akkor nyílván csakis a folyadék keringése kö- 90 vetkeznék be a két szivattyú között. Említettük azonban, hogy a (9) szivattyú térfogati férősége bizonyos forgási sebesség mellett kétszer olyan nagy, mint ugyan ezen sebesség mellett a (12) szivattyú férő- 95 sége. A (12) szivattyú tehát azon folyadékmennyiségnek csak felét veheti fel, amelyet a (9) szivattyú ezen sebesség mellett szállít. Ezen körülménynek az a következménye, hogy a (9) forgó rész ugyan- IC azon irányban forog, mint az (1) köpeny, még pedig oly sebességgel, amely az (1) köpeny forgási sebességének felével egyenlő. Ily módon tehát a (10) és (4) tengelyek között sebességáttételt érünk el, 10 amelynek viszonya 1:2. Világos továbbá, hogy az átadott teljesítménynek csak fele megy át szivattyúhatás révén a generátorról a motorra, míg a teljesítmény másik felét közvetlenül a két (1) és (9) forgó 11 rész között fennálló folyadéknyomás viszi át. Az ily módon bekövetkező differenciális hatás folytán a teljesítménynek csak azon részét viszi át a szivattyúhatás, amely a forgórészek vagyis a (4) és (10) ll tengelyek sebességkülönbségének felel meg, míg a teljesítmény visszamaradó részét a forgó részek között fennálló folya-