87185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására egyrészt karbamidból vagy származékaiból, másrészt aldehydekből

— 373 — nak legnagyobb jelentősége azonban más irányban keresendő. Kitűnt ugyanis, hogy az eleinte hígfolyó kezdő kondenzációs termékek oldatainak viscosítása már hifi degben való rövid állás után magától növekszik, úgy hogy végül az oldatok kocsonyásodnak. Ezen koesonyásodás nem reversábilis, mert a megkocsonyásodott oldatok már nem vihetők vissza az eredeti 10 halmazállapotba; ezen okból az ilyen oldatok a gyakorlatban gyakran alkalmatlanok. Ezen hátrány minden ilyennemű oldatnál fennáll, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás első felében konden-15 záló szerek alkalmaztattak-e vagy sem; mindezen oldatok előbb vagy utóbb irreversábilis kocsonyákká alakulnak át. A vízoldható kondenzációs termékek vizes oldatait tartós alakban csak a kocsonyá-20 sodást lassító, illetve gátló sok, pl. gyenge savak alkali sói adagolása révén tudjuk előállítani s ezáltal lehetővé tenni, hogy immár ilyen oldatok forgalomba hozha,tók és iparilag hasznosíthatók. A koeso-25 nyásodás lassítása, illetve meggátlása az adagolt lassítóközegnek egyrészt nemétől, másrészt mennyiségétől függ, úgy hogy pl. nagyobb mennyiségű nátriumacetát ugyanazon hatást gyakorolja, mint egy 30 kisebb ^mennyiségű nátriumborát. A só hatékony menyisége azonban felső határral bír, melynek túllépésé már nem jár a hatás fokozásával. Az ilyen módon stabilizált oldatok az összes korábban ismerte-85 tett eljárások szerint dolgozhatók fel tovább. A megkeményedést már hidegben előidéző sók (pl. erős vagy gyenge savak ammonsóinak) adagolása révén a stabilizált közbenső termékeket felhevítés nél-40 kül vihetjük át az oldhatlan állapotba. Lehet továbbá ezen termékeket erős savak alkalisói révén plasztikus masszákká kocsonyásítani s e masszákat azután szükség szerint felhevítés révén oldhatlan 45 állapotba vinni. A reakciót gyorsító sók adagolása révén az oldhatlan állapotot egyhuzamban való hevítés segélyével is elérhetjük. Ily módon az ilyen oldatok révén úgy 50 színtelen lakkokat, mint filmeket vagy műfonalakat állíthatunk elő, melyek a, cellulose-eszterekből létesített hasonló alakzatoknál keményebbek, teljesen üvegtiszták vagy gyengén zavarosak és jól 55 alakíthatók és mechnikusan megmunkálhatok. Alaktestek előállítására is alkalmasak ezen oldatok, mikor is vagy több lakkréteget viszünk egymás fölé, vagy pedig mindjárt vastagabb alakdarabot állítunk elő öntés vagy sajtolás révén. 60 Sok esetben ajánlatos a még folyékony masszát poralakú, rostos, sejtes vagy likacsos anyagokkal keverni, vagy darabos likacsos anyagokat a folyékony maszszával telíteni s a keményítést megfelelő 65 további kezelés révén csak ezután végrehajtani. Végül a folyékony masszákat tisztán vagy töltőanyagokkal keverten töltő- és kötőanyag gyanánt használhatjuk üreges testek kiöntésére, konzerv- 70 dobozok, üvegpalackok stb. tömítésére, tetszés szerinti anyagú letört részek rögzítésére stb. A víztiszta termékek különösen törött üveg- vagy porcellántárgyak egyesítésére alkalmasak. 75 Az ilyennemű stabilizált oldatok előállítására a 84.81G. sz. szabadalomban védett eljárás szerint készült oldható kezdő kondenzációs termékekből indulhatunk ki, melyeket egy lassító közeg oldatával 80 keverünk és 45°-ot meg nem haladó hőfokon lehetőleg tökéletesen megfosztunk a víztartalomtól. Ezen keveréknek felkenése vagy kiöntése után a még jelenlevő oldószert 70—90°-ra való fokozatos felhe- 85 vítés révén elűzzük, miközben a massza keménnyé és oldhatlanná válik. Vékony lakkbevonat létesítésekor 5—6 órai idő elégséges a lakk tökéletes megkeményedésére. Ugy is járhatunk azonban el, hogy a 90 hasonló módon előállított és egy lassító közeg adagolása révén stabilizált oldatot a hidegben való megkeményedést előidéző gyorsító közeggel keverjük s ezután lakkbevonat alakjában kenjük fel egy alj- 95 zatra. Ilyen módon már 2—3 óra alatt üvegtiszta, a körömmel többé már be nem nyomható lakkréteget létesíthetünk. A fenti módokon létesített két lakkbevonat sajátságai nem teljesen azonosak; a hideg- 100 ben keményített lakkbevonat a melegítéskor kissé meglágyul s vízzel szemben sem olyan tökéletesen érzéketlen, mint a melegen keményített termék. Ilyen módon tehát az azonos kiindulási anyagból léte- 105 sített két lakk egymás alkalmazhatóságát kiegészíti, úgy hogy e lakkok számára bőséges alkalmazási tér nyílik. Ha gyorsan kell erős fényű és színtelen, de különleges igénybevételeknek nem ellentálló 110 bevonatot létesíteni, a gyors keményítési módszert választjuk, míg ha a lakknak különleges igényekkel szemben ellenállónak kell lennie, a lassúbb meleg keményítési módszert alkalmazzuk. 115 Ha hatékony gyorsító adagolása révén vastagabb alakdarabot keményítünk hidegen, akkor könnyen lépnek fel zavaró-