87143. lajstromszámú szabadalom • Függélyes nyomósajtó

_ 4 — végkar imájában kiképzett (168) vágatb an fekszik. Ez a (166) emeltyű egyik végén csuklósan van összekötve a viszonylago­san rögzített (169) bütyökkel, mely a (46) 5 hengertengelyre van szerelve és amely­nek forg cLSEL azáltal van megakadályozva, hogy a (170) csapszögecske a hengercsap­ágyhoz rögzíti. A (169) bütykön kiképzett fül és a (166) emeltyű szabad vége közé 10 van elhelyezve a (171) rugó, mely oldha­tóan hordja a (168) vájatban elhelyezkedő csigát, hogy ezáltal a henger nem szándé­kolt forgása megakadályoztassék. Mint fentebb már mondottuk, némelykor szük-15 séges a hengert a nyomáshoz való elő­készítés céljából forgatni. E forgatás el­érésére csak az szükséges, hogy a henger­karima felületén kiképezett számos (172) furat egyikébe (lásd 10. ábra) egy meg-20 felelő rudat illesszünk be, melynek segé­lyével a hengernek egy csappantyúszerű mozgás adható, minek következtében a (167) csiga a (171) rugó hatásával szem­ben a (168) vájatbeli kilépésre kényszerít-25 tetik. Természetes, hogy a henger lefelé való mozgásakor, vagyis, amikor a hen­ger nem működik, a (167) csiga a (168) vá­jatban fekszik. Míg ellenben, midőn a henger felfelé mozgását végzi, a (167) 30 csiga ezen nyomási periódus alatt nem marad meg a (168) vájatban. Viszont azon­ban a (167) csiga ismét visszaíhelyeztetik a (168) vájatába a henger felfelé való moz­gásának felső határán, amikor a (167) 85 csiga belecsappan a (168) vájatba. Hengerrögzítő szerkezet. Rendes körülmények között a henger felemelt helyzetében egy teljes fordulatot tesz meg, mely mozgás a henger nyomó 40 vagy a nyomást eszközlő mozgása. A moz­gás felső határán a henger mozgásában megakasztatik és midőn leeresztjük, már nem forog, magától értetődik, hogy a hen­ger üreges része a leeresztés alatt a sze-45 déssel szemben fekszik. A henger azonban forgási mozgás nélkül is felemelhető, mely esetben a henger a hajtó szerkezetéből ki kell oldva, hogy legyen: ez az az eset, mi­dőn a továbbító asztalhoz nem tápláltunk 50 anyagot: a továbbító asztal szívóberende­zéssel van ellátva, melyet még később részletezünk. Ami a 9., 11. és 23. ábrákat illeti, meg­jegyezzük, hogy a henger egyik fedelén 55 van ágyazva a (74) emeltyű (73) forgó­csapja. A (74) emeltyű egyik végéhez csá­posán van kötve a (75) mozgatható rög­zítő, melynek részére a henger fedelén megfelelő furat van kiképezve. Ez a (75) mozgó rögzítő kapcsolatba jöhet a vele € szemben fekvő (77) zárrésszel, mely a >(79) henger fogaskerék küllőjén van ki­képezve. A (79) fogaskerék a (91) henger­ágyazattalplemezzel együtt ide-oda mozgó (80) fogazott rúdba kapaszkodik: magától e értetődő, hogy amikor a henger egy bizo­nyos irányban egyenesben mozog, a foga­zott rúd a hengerágyazattal az ellenkező irányban mozog egyenesben. Amikor a (75) és (77) rögzítő részek összekapcsolt 7 helyzetükben vannak, a hengernek fo­rognia kell: magától értetődik, hogy a gép egész működése alatt a '(77) henger­hajtómű állandóan mozgásban van, a hen­ger felfelé és lefelé mozgása alatt is. Ami- 7 kor a (75) és (77) részek nincsenek kap­csolva, akkor természetes, hogy a henger sem foroghat, bár felfelé vagy lefelé moz­gást végez. Ugyanezen időben, a henger felfelé vagy lefelé mozgása alatt a henger- 8 hajtómű állandóan forgásban marad. A (75) zárrészt be- vagy kikapcsolt állapo­tában a (74) emeltyű végére szerelt (74b) csigához támaszkodó (74a) rugós dugaty­tyú oldhat ól ag tartja. 8 A (74) emeltyű végéhez csuklósan kap­csolódik a (82) rúd, amely a henger hossz­tengelyével párhuzamos. A (82) rúd má­sik (lásd 23. ábra) végén a (83) nyak és a (84) alátétlemez közé lazán van szerelve a 91 (85) fej, amellyel csuklósan van össze­kötve a i(38) hengerágyazaton szerelt (88) tám (87) furatában ágyazott szögemeltyű (86) karja. A szögemeltyű rendszer másik (89) karjára a (90) ék van csáposán sze- 9í relve, melynek (91) rugója kényszeríti a (90) ék oldalfelületeit, hogy az oldalfalak­kal friktiósan érintkezzék és az éket ezen friktiós érintkezés folytán különböző hely­zetekben rögzíti. Ez az ék, a (92) és (93) l( ütközők útja közé esik, melyek az ide-oda mozgó (94) rúdon vannak elhelyezve, amely rúd alsó végére erősített (lásd 2. ábra) (95) csiga a (30) tengely egy kisebb átmérőjű részére szerelt (96) görbe tárcsa ic bütykével érintkezik, minek folytán a bütykök emelkedésének végein levő (97) és (98) sarkok kis mértékben, de nagy se­bességgel fel és alá, ide-oda mozgatják a (94) rudat aszerint, amint a henger moz- n gásának felső vagy alsó határán van. A (11) oldalkeretre a (99) csuklós vezető rúd van felszerelve és a (94) rúd alsó végével összekötve, a rúd felső vége csúsztatóan van vezetve a (17) keretkarra erősített 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom