86663. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő
Megjelent 1931. évi május li ó 223 -én . MAGTAR KIRÁLYI fl^^jj^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 86663. SZÁM. — VlI/f. OSZTÁLY. Sebességmérő. Seg-uin Augnstiii mérnök Courbevoie, A bejelentés napja 1920. évi december hó 17-ike. Franciaországi elsőbbsége 1919. évi december hó 20-ika. A találmány tárgya azon ismert típusú sebességmérő készülékekhez tartozik, amelyeknél egy mutatóalkatrész egy összehasonlító alkatrész hatásának van alávetve, 5 amely utóbbinak sébessége független azon elem sebességétől, amelynek sebességét mérni akarjuk, de mindamellett általa hajtatik egy hajtóelem közvetítésével. A találmány tárgyát képező készülékre .0 jellemző, hogy a hajtóelem folytonosan és mindig egyértelemben forgattatik és forgási sebessége mindig arányos a mérendő sebességgel; ez a hajtóelem egy meghatározott ponton vezeti és szabaddá teszi az .5 összehasonlító elemet és kényszermenetűen magával viheti forgása alkalmával a mutatóalkatrészt, míg az összehasonlítóelem azt kényszermenetűen, de ellenkező értelemben viheti magával olykép, hogy a 10 mutatóalkatrész szögállását, amely a kívánt sebességadatot szolgáltatja a 'hajtőelemnek az összehasonlítóelemmel való találkozása határozza meg ezeknek viszonylagos és ellenkező értelmű forgása közben. 15 A találmány további jellemzői a következő leírásból fognak kitűnni. A találmány szerinti elrendezéssel egy oly készüléket kapunk, amelynek biztos a működése, egyszerű és olcsó a szerkezete 10 és amelynél az alkatrészek száma rendkívül csökkentve van. A mellékelt rajzon példa gyanánt bemutatjuk a készüléket. Az 1. ábra sematikusan mutatja a kéig szülék működési elvét. A 2. ábra a megvalósításnak egyik alakja függélyes középmetszetben. A 3. ábra az előbbire merőleges y—y vonal szerinti metszet, A 0 4. ábra a perspektivikus részletrajza a kapcsolóelemnek és a vele összekötött keréknek. Az 5. ábra a kapcsolóelemet befolyásoló szerkezetet tünteti fel, míg a 6. ábra a 3. ábrabeli elrendezésnek na- 45-gyobb léptékű reprodukciója a készülék szabályozásának a feltüntetésére, a 7. és 8. ábra pedig a kapcsolóelemnek más változatait mutatják. Az 1. ábrát tartva szem előtt: legyen (1) 50 az első mozgó alkatrész, (2) pedig a második. Az (1) mozgóalkatrész (hajtóelem) a mérendő sebességgel egyenlő vagy arányos sebességgel indul. A (2) mozgóalkatrész pedig (összehasonlító elem) ugyan- 55 azon pontról ellenkező értelemben, ugyanabban a pillanatban és oly sébességgel indul, amely egy bizonyos választott és a készülékre nézve állandó törvénynek függvénye. Látható, hogy e két mozgóalkatrész 60 (3) találkozási pontját az első alkatrésznek a sebessége határozza meg és a mérésre alkalmas lesz. Az alább leírandó készülék az előadott elméleti feltételeket valósítja meg. 65 A hajtóelemet képező (4) kerék a mérendő sebességgel azonos vagy arányos sebességgel forog. Az összehasonlítóelemet képező (6) billegő vagy ingakerék, amely egy (7) tekercsrugóval függ össze, a készü- 70 lék tokjában ugyancsak forgathatóan van ágyazva, és egy T-alakú (5) karral van ellátva. A (9) mutató egy (8) karral közös tengelyen van elrendezve, s ezt a kart indikátornak nevezhetjük. A tengely forgá- 75 sát a (10) rugó fékezi. A (4) kerék kerületén a (12) helyen egy (11) rugó van megerősítve, amely másik végén a (13) kapcsolóelemet vagy billentyűt hordja. Ez utóbbi három részből, a rá- 80
