86423. lajstromszámú szabadalom • Karburált levegőt fejlesztő berendezés

lep megemelése mellett a harang belsejébe jut. Amidőn a harang legfelső helyzetébe emelkedett, a (j) dugattyúrúdra felerősített (n) ütköző magával viszi azt 5 a dugattyússzelepet, mely elzárja a vízbebocsátást és szabaddá teszi a (7) nyílást, amelyen át az (S) dugattyú alatt lévő víz a (8) vezetékbe ömlik. Ebben a pillanatban a harangban levő 10 levegő nyomás alatt van és nem távozhat a (6) cső útján, minthogy az (m) visszacsapószelep záródik. Ennélfogva a levegő az (Al) kiegyenlítőharangba áramlik, amikor is az (U) csővezetéken át halad-15 ván, megemeli az (nl) visszacsapószelepet. Ebben a harangban a levegő éppen úgy komprimálódik, mint az (A) hajtóharangban és a (B) karburátorba áramlik át, amelybe az (9)-nél jut be. Itt a levegő 20 a karburátor terelőlemezei mentén száll fel, miközben az égési folyadékkal találkozik és karburálódik: a levegő egészen az (m) horzsakőrétekig folytatja áramlását, ahol annak teljes karburálása be-25 fejeződik. A levegő és az égési anyag találkozása folytán keletkező gáz (Y)-nél áramlik ki, miközben az fémszitákból álló betéteken halad át, melyek a láng minden vissza-30 csapását meggátolják. Ez a gáz, mely világításra és elégetésre alkalmas, a leírt lcarburálási eljárás folytán homogén. A fentemlített dugattyúszelep két (p és q) dugattyúból áll, melyek közül az 35 ogyik és pedig a (p) dugattyú a (4), illetve (7) nyílásnak elzárását, a másik (q) dugattyú pedig az (r) vezetőcső állandó elzárását biztosítja. Az (r) vezetőcsőben az említett dugaty-40 tyúk (t) rúdjával összekötött (s) fogasrúd foglal helyet, mely a (v) tengelyen lazán elrendezett (u) fogaskerékkel kapcsolódik, mely tengely az (R) szivattyú testével szilárdan összekötött tartóban van 45 ágyazva. Az (s) fogasrúd, amelyet az (n) ütközők vezérelnek, magával viszi a (p és q) dugattyúk rúdját és így ezeknek vezérlését biztosítja, továbbá elforgatja az (u) fogaskereket. A kettős (x) húzórugó, 50 mely az (u) fogaskerékkel és az (r) vezetőcsővel van összekötve, a rendszert lefelé húzza. Azonban egyetlen ponton és pedig a rugó és a fogaskerék összeköttetési pontjának legmagasabb helyzetében, 55 a fogaskerék forgása közben, a rugó elősegíti a fogasrúdnak a dugattyússzelepeket megemelő mozgásának befejezését. Kisebb telepek céljaira szánt berendezésnél a dugattyús szelepszerkezetet csapszerkezettel helyettesítjük, mely önműkö- 60 dően szabályozza a vízbebocsátó- és kibocsátó- (z), illetve (zl) nyílások nyitását és zárását. (2. és 3. ábra.) Ez a szerkezet a (W) tartót tartalmazza, mely a (j) dugattyúrud felső ré- 65 szére van felerősítve. A megfelelően vezetett (X) átvivőrúd a dugattyúnak fel- és lefelé való mozgását a (Z) hajtókar segélyével viszi át az (Y) csap emeltyűjére, mely csap az 70 emeltyű helyzete szerint vagy a szivatytyúval, vagy a vízkibocsátónyílással közlekedik. Ezen célból a csap teste a megfelelő alakú (y) nyílással van ellátva. A 4—10. ábrák szerinti berendezésnél az 75 (al és bl) víztartályok sajátosan vannak kiképezve. Ezek mindegyike két, egymással koncentrikus hengerből áll (6. ábra), amelyek között a harang csúszik. Ha a két henger közötti köz eléggé keskeny, 80 úgy a harangok kellő vezetését érjük el. A két henger közötti gyűrűs harántmet szetű köz vízzel vagy célszerűbben ricinusolajjal, vagy más, nehezen megfagyó anyaggal van megtöltve. 85 Hogy a két tartályban a folyadék ugyanazon szinten legyen, azok a (10) közlekedőcsővel vannak egymással összekötve. Továbbá a (8) vízkibocsátócsőhöz a (c2) csappal ellátott (cl) cső van kap- 90 csolva (4. ábra), mely túlfolyatócső gyanánt szolgál és víz alkalmazása esetén lehetővé teszi a megtöltés után a folyadékfölösleg elvezetését. A (8) cső azon (3) cső visszavezető részét alkotja, mely az (A) 95 hajtóharang működtetésére szánt nyomóvizet bocsátja be. Az (A) harang az (S) dugattyúval van összekötve, mely az (R) hengerben jár; az említett dugattyút a (j) rúd köti össze 100 a haranggal. A hengernek a dugattyú alatti része a 8. ábrán látható sajátos (Y) csapszerkezet segélyével köthető össze a berendezésnek vízbebocsátó- vagy kibocsátó részével. Az (Y) esapszerkezet az, 105 (y) csaptesttel van ellátva, melyben két, egymásra merőleges csatorna van kiképezve. A csap fészekbe a vízbebocsátó-és kibocsátó (3), illetve (8) cső, továbbá a (11) cső torkol, mely utóbbi cső az (R) 110 henger fenekével közlekedik, amint az 1. ábrán látható. Az (y) csaptestre az (fl) kar van felékelve, mely az (f2) kulisszában végződik, amelyben az (f4) emeltyűn alkalmazott 115 (f3) ütköző jár; az (f4) emeltyű szabadon forgatható a csaptestnek egy leesztergált