85851. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőajtó bányaművek számára

_ ^2 — Ezáltal elérjük azt, hogy az ajtóra beható légtúlnyomás a két (6) és (7) emeltyűt nyújtani törekszik és az ajtó jó tömítését biztosítja. 5 A kétrészű ajtóborítás helyett a 6. és 7. ábrák értelmében egyrészüt is alkalmaz­hatunk, azonban mindkét esetben lénye­ges, hogy a (6) emeltyűkar hossza az (5—99) egyenesvonalú távolságot hozzáadva 10 a 3. ábrán közel egyenlő legyen a (7) emeltyű, a 7. ábrán pedig a (27) emeltyű hosszával hozzáadva ehhez a (12) nyi­tási emeltyű hosszát. Ezen szerkezet lehe­­hetővé teszi a teljes ajtórendszer tökéletes 15 összerakását közel nyújtott vonalba, amint ez a 2. és 7. ábrán fel van tüntetve, de ezenfelül biztosítja azt is, hogy az ajtót az áthaladó szállítókocsi meg nem rongál­hatja, miután az ajtót a (11, 12) nyitási. 20 emeltyűk védik. A két (11) és (12) nyi­tási emeltyűk csuklós (8) összekötése fel­tételezi, hogy vagy a (10) forgáspont le­gyen a vágattal párhuzamosan elcsúsztat­ható, vagy pedig a rajzok értelmében a 25 (12) emeltyű a (8) csuklóban a (14) ho­ronnyal legyen ellátva. A működési mód a következő: A nyíl irányában érkező (3) szállító­kocsi mellső éle a (11) nyitási emellyűhöz 30 ütközik, azt a továbbhaladás folyamán fo­kozatosan oldalt kitéríti és ezáltal az aj­tót a (G) és (7) emeltyűk összecsappan­­tása közben nyitja. Ha a szállítókocsi mellső széle a (8) csuklópont mellett el- 85 haladt és ezáltal a legnagyobb ajtónyitás eléretett, a kocsi az ajtó mellett tovasiklik. Erre a kocsiszekrény hátsó éle a második (12) nyitási emeltyűn végigcsús.zik, az ajtó pedig ismét önműködően záródik. Ezt az- 40 által érjük el, hogy az ajtó ismert módon, kis mértékben ferdén van beállítva és húzósúly által van megterhelve. A mű­ködési mód ugyanaz, ha a (3) kocsi az ellenkező irányban halad. 45 A találmány kétvágányú vágatok szá­mára is használható, amikoris. egymás­mellé két ajtórendszert építünk be. Ezen esetben a vágat közepén ajtóoszlopot he­lyezünk cl, mely a jobb és a bal ajtó 50 számára ütköző gyanánt szolgál. Míg az eddigi foganatosítási alakoknál az ajtó a szállítási vágat irányához ferdén van beállítva, a 8—11. ábrák szerinti fo­ganatosítás minden szokásos, a vágat irá- 55 nvára merőlegesen beállított szellözőajtó számára önműködő hatásra készíthető. Eb­ből a minden további nélkül felismerhető előnyök egész sora adódik, melyek közül leglényegesebb, hogy a meglévő ajtófélfákat nem kell megváltoztatni és hogy a beren- 60 dezés nagy költségek nélkül az összes aji­­lókon alkalmazható. Az egyszárnyú szellőzőaajtó a (16) emel- • tyű útján a (17) nyitási emeltyűvel1 csuk­lósán van összekötve. Ezen emeltyű (18) 65 támadási pontja tehát nem egyezik, mint az előbbi foganatosításoknál, a (8) csuk­lóval,, hanem a (17) nyitási emeltyűn fog­lal. helyet. Ezen pont a (8) csuklóhoz ké­pest annyira van viss,zahelvezve, hogv az. 70 ajtó, amint ez a 9. ábrán látható, kileng­het és emell.ett a (18) nyitási emeltyű ál-1 tál a szállítókocsival való érintkezés ellen védve van. A 12—15. ábra szerinti foganatosításnál 75 az aj Lót a szállítókocsinak nem a szek­rénye, hanem kerekei nyitják. Itt a (19, 20) emeltyűk a vágány "(í) és (2) sínéi között a (21, 22) végpontokban forgatha­­tóan vannak ágyazva és egymással a (23) 80 pontban csuklósán vannak összekötve. A (23) csuklóhoz csatlakozik a (24) nyomó­­rúd, mely a (25) emeltyűt támadja meg. Ez utóbbi az ajtóval a (26) húzóelem útján van összekötve. 35 A (19, 20) emeltyűk az ajtó zárt hely­zetében ferdén fekszenek a vágány egyik síné fölött és a sín fején nyugszanak. A mozdonyok, illetve a közeledő (3) szál­lítókocsik már most mellső kerekeik nyom- 90 koszorúi által! a (19), illetve (20) emel­tyűket oldalt való kitérésre kényszerítik, mely mozgást a (23—26) emellyűzet át­viszi a szellőzőajtóra, mely ennek folytán nyilódik. Az ajtó mindaddig megmarad a 95 nyitási helyzetben, amíg az egész vonat az ajtón át nem halad, illetve amíg az utolsó kerekek a (23; csuklópontot el nem érték. Miután a kerekek erre a (20) záró­emeltyű mentén tovahaladnak, a kerekek 100 a sín fokozatos visszatérését engedik meg, minek folytán az ajtó lökésmentesen zá­ródhat. Az ajtón ellenkező irányban való áthaladás alkalmával a leírt folyamat is­métlődik, ekkor azonban a (20) emeltyű 105 a nyitási, a (19) emeltyű pedig a zárási emeltyűt képezi. Kétvágányú vágatok számára egymás­mellé a leírt berendezéssel felszerelt két ajtót építünk be. 110 Szabadalmi igények: 1. A szállítókocsik áthaladása alkalmával nyitási emeltyű által mindkét irányban önműködően nyitott és zárt szellőző­­ajtó, jellemezve egymással csuklósán 115 összekötött, az ajtó zárt helyzetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom