85723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú gyümülcstermékeknek előállítására
kapott portermék oldhatóság szempontjából és még azért sem egészen kielégítő, inert a kereskedelmi dextrin, tisztátalanságok vagy talán sajátos készítési módja 5 miatt, kissé keserű. Kísérleteink alapján azt találtuk, hogy legjobb szárítószer az a termék, melyet a keményítőnek oly hydrolysise révén kaptunk, mely glueose név alatt ismeretes, kü-10 lönösen, ha a hydrolysist már akkor szüntetjük meg, amikor a glukose nagy %-ban tartalmaz dextrint ós csak kis %-ban dextroset. Igen jó eredménnyel használtunk oly glucoset, mely 22%-nál tetemesen kelő vesebb dextroset és megközelítőleg 50% dextrint tartalmazott. A citromlé bármely alkalmas módon állítható elő például sajtolás útján és a lét aztán megfelelő mennyiségű glucoseval .20 vagy ennek alkatrészeivel jól összekeverjük, mely a tovább kezelendő oldatot adja; a gyakorlatban nagy dextrintartalmú glueose t has zi í á Ihatunk. Ezt az oldatot olyképpen porlasztjuk el, 25 hogy azt nagy nyomás alatt apró nyílásokon átszorítjuk és ily alakban egy szárító légáramba vezetjük. A folyadéktartalom ekkor teljes egészében és rögtönösen gőzállapotba megy át, 30 a termék maga pedig finom, gyakorlatilag száraz por alakjában rakódik le. Kísérleteink alapján úgy találtuk, hogv 50 kg. citromléből és 25 kg. glucoseból álló oldat igen jó terméket ad. 35 Narancslé használatánál ajánlatos a glucoset kisebb %-ban alkalmazni; úgy találtuk, hogy 50 kg. narancsléből és 20 kg. glucoseból álló oldat kitűnő port erinéket ad, mely csupán víznek hozzáadása révén 40 már felhasználható állapotba hozható. Különböző gyümölcsléknek szárításánál az anyagoknak %-os összetétele is változik. Az eljárás foganatosítására oly szárító gépezetet szerkesztettünk, mely különösen 45 alkalmas az eljárás szerint történő szárításnak véghezvitelére. A mellékelt rajzokban ezen gépezet példaképpen egy foganatosítási alakban van feltüntetve. 50 Az 1. ábra a gépezetnek függélyes hosszmetszete. A 2. ábra a légbevezető szerkezetnek harántmetszete nagyobb léptékben. A 3. ábra a 2. ábra síkjára merőleges met-55 szet. A 4. ábra a porlasztó szájcsőnek oldalnézete. Az 5. ábra homloknézete. A 6. ábra hosszmetszete. Az (1) szárítókamra (1. ábra) a (2) por- 60 gyűjtővel van ellátva. A gyümölcslének és a szárítószernek oldatát nagy nyomás alatt a (3) tápesövön hajtjuk a kamrába, mely tápcső a (4) porlasztó szájcsőben végződik, melynek segélyével az oldatot töké- 65 letesen elporlasztjuk. Ezt az elporlasztott oldatot egy légbevezető szerkezeit segélyével a szárító kamrába vezetett hevített légáramba hajtjuk, mely, miután az oldatnak íolyadéktartalmát rögtönöisen ós gyakor- 70 latilag véve teljesen elgőzölögtette, a szárít ókamrából porfogón keresztül elvezettetik, míg a gyakorlatilag véve száraz portermék a szárítókamrának fenekére sülyed. A légbevezető szerkezet áll az (5) légcső- 75 bői, melyen a hevített levegőt egy, a rajzokban fel nem tüntetett légszivattyú hajtja keresztül. Ez a légcső összeköttetésben van a (G) örvénykamrával, mely a légcső és a szárítókamra közé van iktatva. 80 Az örvénykamra kis harántmetszetű és a hevített levegőt az (5) légcsőtől nyomás alatt kapja több, tan gentialisan elrendezett (7) légcsatornából (3. ábra). A légbevezetőszerkezet négy légcsatornával ké- 8T > szült, melyek az örvénykamra körül egyenlő távolságokban vannak elrendezve és melyeknek szállítóképesséige is egyenlő. Mindegyik csatornának hossza megegyezik a (6) örvénykamra (8) heingerrészleté- 90 nek hosszával (2. ábra). Az (5) légcsőből ezeken a (7) légcsatornákon kereszülhajtott levegő a (6) örvénykamrának (8, 9) falain örvénylésbe jön. A vízszintes tengelyű örvénykamra merőleges az (1) szá- 95 rítókamrának (10) falára. Az örvénykamra oly (8, 9) koncentrikus faiparból áll, melynek hátsó részei a harántelrendezésű (11) karfal révén vannak összekötve. Mindegyik körfalnak mellső része akként kúpo- 100 sodik előre, hogy oly elkeskenyedő kibocsátó környíliásokat alkot,melyek a szárítókamrával köziekeidnek, ahol is a (8) falnak kúpja valamivel nagyobb, mint a (9) falnak kúpja, úgy, hogy a nyílás továbbra 105 is keskenyedik és ezáltal a nyomás, melynek révén a levegő a szárítókamrába jut, nagyobbodik. A (9) fal a szárítókamra (10) falának belső síkjából valamivel kiáll; minthogy pedig a (9) fal oly, végén nyitott 110 hengeres kamrát képez, melyen a (3) tápcső a (4) porlasztó szájcsőhöz átmegy, ez utóbbi elől, éppen a (8) fal előtt végződik. A (9) fal beslejében levő hengeres (6) örvénykamra, hátsó részével, az (5) 115 légcsővel közlekedik és akként működik,
