85700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erőátvitelre folyadékhullámos segélyével
— 3 -rúdhoz való ütközésének megakadályozására egy (31) kemény acél ütköző van elrendezve. Az alternatív mozgású (26, 27) ütőrész egy (32) központos rúdon csúszik 5 ideoda. A (40) szivattyú, mint a rajzon látható, egy magas nyomású hajlékony, vagy másféle (35) cső útján van a (t) csőhöz kapcsolva. A szivattyú maga egy tokból áll, 10 melyben egy (41) dugattyú mozog ide-oda. Ennék a dugattyúnak egyik vége egy (42) kamrában dolgozik, mely a (35) csővel közlekedik, míg másik vége egy (43) kamrában, mely azzal a (44) csővel áll összelő 'kötteitésbcn, melybe a folyadék a szivattyúval felemelendő. Fönt és lent (45) emelkedő szelepek vannak a tokban elrendezve. A (41) dugattyút (46, 47) rugók a középhelyzetben tartják. Azokon a helyeken, ahol a 20 (t) vascsőből a külön (hajlékony) csövek elágaznak, alkalmas (51, 52) csapok vannak elrendezve. Az ismertetett és a rajzon feltüntetett berendezés működtetésekor az (1) edénybe 25 vezető (2) csapot megnyitjuk; a szerszámokhoz vezető valamennyi cső kb. 70 atm. nyomás alatt álló vízzel van megtöltve. Ezután megindítjuk a motort és vele az (a) szivattyúL mozgásba hozzuk. Az (1) 30 edényből, a felső végén lévő (4) csap megnyitásával kiűzzük a levegőt, úgy hogy az egész készüléknek az (e) elkülönítő szerszám oldalán lévő része teljesen meg van telve folyadékkal. A szóbanforgó berende-85 zéshez alkalmas sebesség: a szivattyútengely percenkint 500 fordulata. Ennek crcdinénye az, hogy az (a) szivattyú (b) dugattyújának kifelé (lefelé) való löketekor, az (e) elkülönítő (1) dugattyúja jobbra 40 tolódik és az elkülönítő szomszédságában a víz összenyomódik. Kompresszióhullám terjed tehát tova a (t) cső mentén. Az alkalmazott nyomás alatt álló víz összenyomhatósága folytán változás áll b:1 a víz va-45 lódi térfogatában és a komprcfsszióliullám tovaterjed a (t) cső mentén. Egyidejűleg az (1) edényben a középnyomás növekedik. Ennek eredménye az, hogy a (t) csőben a folyadék valamennyi részecskéje egv kö-50 zéphelyzethez képest ide-oda menő mozgásba jön. De nem fog az egész folyadéktömeg, mint egy egés,z, ide-odamozogni, hanem periodikus nyomás- és térfogatváltozások egész sorozata terjed tova a cső 55 mentén. Ezek a nyomás- és térfogatváltozások lényegileg olyan sebességgel terjednek a vonat mentén tova, mint a hang egy ilyen folyadékoszlopban. Ha a fent megadott méreteket betartjuk, azt találjuk, hogy a folyadékoszlopban ily módon létrehozott 60 hullámok hoss,za kb. 170 m és ha az (a) szivattyúból ilyen távolságban lévő szerszámokat kell működtetni, akkor ezek a szerszámok, megfelelően berendezve, közvetlenül a vonalhoz kapcsolhatók. Ha azon- 65 ban a távolság a szivattyútól a szerszámig tetemes mértékben különbözik ettől a hullámhossztól, vagy a hullámbassz felének valamely többszörösétől, akkor (11) kondenzátorok használatára van szükség a raj- 70 zoii feltüntetett módon. Az ilyen kondenzátoroknak az a hatása, hogy a folyadékoszlopnak a fél hullámhosszon, vagy a fél hullámhossz többszörösén felüli többletének tehetetlenségét megsemmisítik. 75 A rajzolt elrendezésnél, feltéve, hogy a (20) szegecselő kalapács működtetéséről van szó, a (11) kondenzátorhoz vezető (51) csapot megnyitjuk, úgyhogy a hullám most a (20) kalapács (24) beeresztő szelepéig 80 terjedhet. A munkás ekkor a kalapácsot a sűrített levegővel, vagy más erővel működlelett szegecselő kalapácsoknál szokásos módon használja, egyszerűen megnyomva a (22) emelő foganttyúját, mikor is a (21) 85 szelep megnyílik és ezzel lehetővé válik, hogy a nyomás és a térfogat periodikus változásai a (25) dugattyút mozgásba hozzák. Látható, hogy a rajzolt kalapácsnál a (28, 29) rugók által középhelyzetében 90 tartott, ide-odamozgatható (26, 27) ütőrész a valóságban egy segédkondenzátoirt képvisel. A fent leírt módon szerkesztett kalapácsnál a maximális hatás elérésére a kalapács ide-odamozgó részének tömege, 95 az alkalmazott ide-odamozgás periódusában resonanciában kell hogy legyen kondenzátorával és a kalapács a csövekben uralkodó középnyomás alatt kell, hogy az üllőre támaszkodjék folytonos működés félté- 100 felezése mellett. Látható a fentiekből, hogy a készülék működése a folyadékoszlop folyadékának ("xsszenyomhatóságától és rugalmasságától függ és hogy az erőt valóságos hullámzó 105 mozgás viszi át. Látható továbbá, liogy a rajzolt módon szerkesztett kondenzátoroknál, ha számbavehető tömítetlenség fordulna elő, az egyik oldalon, a középnyomás ezen az oldalon 110 csökkeni fog, úgy hogy a (12) lengő dugattyú olyan új középhelyzeítől l'ogja idead amenő mozgásait végezni, mely annak a (11) toknak középpontjától, melyben a dugattyú dolgozik, egyik irányban cl van 115 tolódva. Ennek az az eredménye, hogy a kondenzátoron keresztülvezető gyűrűalakú nyílás elzáródik és így a lék (tömítetlenség)
