85700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erőátvitelre folyadékhullámos segélyével

_ 4 -betömődik, úgy hogy a vonalhoz kapcsolt egyéb készülékeket nem fogja befolyásolni. Éppúgy a fent leírt módon szerkeszetett elkülönitőnél, ha tömítetlenség fordulna 5 elő, annak akár olaj-, akár vízoldalán, az a (g), ill. az (o) szelep megnyitásával ön­működően megszűnik, úgyhogy az elkülö­nítő most azt idézi elő, hogy az (1) du­gattyú olyan helyzetbe mozog, hogy a du-10 gattyú (m) nyúlványain lévő (n) tömítő (támasztó) felületek a (g) olaj-, vagy az (o) vízszeleptől befelé vezető csatornákat, aszerint, hogy melyik oldal felé mozgott el a dugattyú, elzárják. 15 Ha a (40) szivattyút kell működtetni, az (52) szelepet nyitjuk meg, mikor is a hullám a szivattyúhoz jut. A kalapács és a szivattyú egyidejűleg, vagy külön-külön működtethető és az erőt fejlesztő (a) szi-20 vattyú teljes kapacitásán belül bármennyi szerszámot is lehet egyidejűleg működtetni. Ez annak a ténynek tudható ba, hogy az erőátvitel valóságos hullámzó mozgással történik és nem a folyadéknak, mint vala-25 mely összenyomhatatlan anyagnak mozgá­sával. A generátorszivattyú által szolgálta­tott munka csak olyan nagy lesz, mint amennyire azoknak a szerszámoknak mű­ködtetéséhez szükség van, melyek valamely 30 időpontban tényleg munkában vannak. Látható, hogy ha a folyadék összenyom­hatatlan lenne, bárminő, a szerszámok mű­ködtetésére irányuló olyan kísérlet, mely­nél a folyadék hclyváltozása a gcnerátor-85 szivattyú dugattyúja által létesített hclyvál­tozástól eltér, lehetetlen lenne. Látható továbbá, hogy bárminő alterna­tív mozgású szerszám működtethető a ta­lálmány szerint. 40 A rajz 2. és 3. ábrán egy közetfúró (ütőfúró) van bemutatva. Ebbe a kőzet­fúróba (60)-nál áramlik be a folyadék és lüktető mozgásokat (pulsaciókat) idéz elő a (62) hengerbe. A (63) munkadugattyú 45 egy darabból van a (64) rovátkolt nyúl­vánnyal, mely egy (65, 66) fogazott ki­lincsszerkezettel működik együtt. Utóbbi­nak (65) része egy belül rovátkolt hüvely­lyel és homloklapján alkalmas (67) fogak-60 kai bír, mely utóbbiak a (66) rész hasonló fogaiba kapaszkodnak. A (66) rész a (63) dugattyú hossztengelye irányában szaba­don eítávolódhatik, de elforgását a (68) hosszirányú csúsztató ékek meggátolják. 55 A (66) részt egy (69) rugó állandóan a (65) részhez nyomja. Ha a rovátkolt (64) du­gattyúnyúlvány hosszirányában eltolódik, rovátkáival a (65) részt elforgatja, a (67) fogak alakja azonban olyan, hogy a fogak az egyik irányban kapcsolatot létesítenek, 60 de a másik irányban nem. Ily módon a (63, 64) dugattyú jobbfelé mozgásakor, a (67) fogak egymáson végigcsúszhatnak és a dugattyú nem forog el, míg ellenben, a du­gattyú balfelé mozgásakor, a (67) fogak 65 egymással kapcsolódnak és a dugattyú el­forgást végez. A dugattyúrúd tehát lassan és folytonosan azonos irányban elforog, hogy a fúró ütő élét állandóan elforgassa. A (63) dugattyú egy darabból van a (70) 70 rúddal, mely a (71) hüvelyben eltolódhatik és a (73) fúrászerszámot tartó (72) befogó fejet hordja. A fúró szerszám, a (70) rúd és a (63) dugattyú egy része (74) közpon­tos furattal bír, mely a (63) dugattyúba vé- 75 sett gyűrűalakú (76) csatornával összeköt­tetésbein álló (75) keresztes csatornábain végződik. A (77) fúrótok mellső végében egy erős (78) spirálrugó van elrendezve, melyet a tok (79) karimája és a (71) hü- 80 vely megfeszítve (összenyomva) tart. A (71) hüvely, a (78) rugóhoz képest, hosszirányá­ban szabadon eltolódhatik. A (70) du­gattyúrúd egy erős (80) karimával bír, melyet két (81, 82) rugó középhelyzetében 85 tart és mely a fúrót működtető dugattyúval kondenzátort alkot, mimellett a (81) rugó erősebb, mint a (82) rugó, hogy működés közben a dugattyú visszafelé mozgását idézze elő. 90 A leírt szerszám működésének módja már most ez: A csap megnyitása után a (60) csőtolda­ton át beáramló folyadék lüktető mozgásai (pulsációi) átadódnak a (63, 64, 70) du- 95 gattyúnak és a (73) fúrószerszámnak, mint­hogy ezeknek a részeknek tehetetlenségét a (81, 82) rugók és a (70) dugattyúrúd által alkotott kondenzátor célszerűen kiegyen­súlyozza. A közét vésése a (73) fúrószer- 100 számra gyakorolt ütőmozgás hatása alatt megy végbe, a forgást pedig a (65, 66) fogazott kilincsszerkezet idézi elő, mint ahogy azt fentebb láttuk. A (63) dugattyú és a (77) hengerfal közt kiszivárgó folya- 105 dék, a gyűrűalakú (76) csatornán és a (74) központos furaton át, a (73) fúrószerszám végéhez juthat. Ha vizet használunk a ké­szülékben erőátvivő közeg gyanánt, ily mó­don folytonos vízsugarat vezethetünk a fú- 110 rási helyre. Ennek a vízelvételnek azon­ban nem szabad olyan nagy mértékűnek lennie, mint az ismert, hidraulikusan; mű­ködtetett fúróknál, ahol a kiszívott víz tete­mes vagy egész mennyiségét felhasználják 115 a fúrólyuk kimosására, hanem csak igen vékony vízsugár engedhető itt meg, ameny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom