85669. lajstromszámú szabadalom • Gigany gőzsugárszivattyú magas vakuum számára

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jpgg|| SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85669. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Higany gőzsugár-szivattyú magas vákuum számára. Dr. Gaede Wolíg-ang- tanár Karlsruhe. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi szeptember hó 30-ika. Az olyan 'diffúziós szivattyúk működése, melyeknél a kiszivattyúzandó gáz könnyen kondenzálható gőzzel, főleg higanygőzzel, hozatik össze és a leáramló gőzbe átmenő gázt az előbbi magával viszi, míg a ki­szivattyúzandó térbe átment gőz konden­záció útján eltávolíttatik: függ a higany­gőznek nyomásától és ennek folytán a hi­gany felmelegítési fokától. Az utóbbira nézve az elő vákuum nagysága mérvadó és pedig a melegítésnek annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a nyomás az elővákuumban. Ezen feltétel teljesítésével azonban két nehézség áll szemben. Ha a szivattyú, amint az eddig a legtöbb eset­ben történik, üvegből van készítve, akkor az az, erős felmelegedés folytán, továbbá a higanynak magas nyomásuknál lökések­kel egybekötött forrása következtében, el­reped azon a helyen, ahol melegíttetik. Ezért megkísérelték a szivattyúnak fém­ből való készítését. Ez azonban eddig csak olyan legegyszerűbb szerkezetű szivaty­tyúknál sikerült, amelyek nagy, kb. 0.1 mm-nyi elővákuumot igényelnek. Az olyan szivattyúkat, amelyek nagyobb, kb. 20 mm-nyi vákuumnyomások ellen dolgoz­nak, nem lehetett eddig fémből, hanem csakis üvegből készíteni. Ennek folytán eddigelé kénytelenek voltunk vagy az üvegszivattyúk törékenységét számításba venni, vagy pedig az elővákuumvezetékbe egy közbenső szivattyút beiktatni, amely­nek segélyével az elővákuum és ezzel együtt a higanygőznek nyomása csökkent­hető volt. Az ilyen közbeiktatott szivaty­tyúk azonban, különösen technikai üze­meknél, megnehezítik az összberendezést §s annak gazdaságosságát csökkentik. A találmány tárgya olyan diffúziós szi­vattyú, amely egészen fémből, higany al­kalmazása esetén egészen vasból készít­hető, tehát nem törékeny és amely vala­mely gyártelep elővákuumvezetékeiben uralkodó nyomás ellenében dolgozni ké- 45 pes. E célból, amint a rajz 1. ábráján váz­latosan fel van tüntetve, a tulajdonkép­peni szívóalkatrész a higanygőz számára való (a) sugárszívókából és a hűtött, egy sugárcsatornával ellátott (b) fémtestből 50 áll, amely a higanygőzsugár felvételére való (c) furattal van ellátva és a sugár­fúvókával együtt a gőzejektort képezi. A fémtest akképpen van a vízzel hűtött (d) hengerbe ágyazva, hogy azzal benső 55 hőkontaktusban áll. Lehető hatásos hő­kontaktus létesítése céljából a hűtőtestet (e)-nél csak csekély magasságban hozzuk érintkezésbe a hengerköpennyel, a hűtő­test és hengerköpeny között fennmaradó 60 (f) teret pedig higannyal töltjük meg, amely a két rész között benső hőkontak­tust létesít. Erre a célra a hűtőtest fölötti térben kondenzált higanyt lehet felhasz­nálni. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy 65 a sugárkészüléket akképpen rendezzük el, hogy az a hűtőtesttel együtt a hengerből kivehető. A szívókából kilépő gőzsugár a belépési helyen belép a hűtőtest furatába és itt le- 70 hül. Mindaddig, míg a légnyomás a ki­szivattyúzandó térben a (b) hűtőtest fölött nagvyobb, mint a gőzsugár nyomása a hű­tött furatnak gyűrűalakú belépési helyén, a levegő a nyomáscsökkenés folytán a gőz- 75 sugárba áramlik, amely azt magával ra­gadja. A szivattyú ekkor úgy működik, mint közönséges gőzejektor. Ha bizonyos működési idő után a kiszivattyúzandó tér­ben a légnyomás ugyanakkora, vagy ki- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom