85536. lajstromszámú szabadalom • Kinematigrafikus vetítőkészülék

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABID ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85536. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Kinematografikus vetítőkészülék. Carey-Gavey Syndicate Limited cég London. A bejelentés napja 1920. évi december hó 31-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1920. évi január hó 22-ike. A találmányt olyan kinematografikus vetítőkészülék képezi, melynél a film a vetítőkereten nem szakaszosan, hanem foly tonosan vezettetik át. A filmnek folyto-5 nos mozgása egyrészt azlért kívánatos, mert az ebben az esetben használható továbbítószerkezetek a filmet kevésbé törik meg és annak lyukasztásait kevésbé koptatják, mint a szakasos előremozgatásra szolgáló 10 szerkezetek, másrészt azért, mert a filmnek szakaszos előremozgatásánál elzáró ellenzőre van szükség, míg a filmnek folytonos mozgásánál ez az ellenző rendszerint elmaradhat, aminek i3>z az előnyös következ-15 ménye van, hogy a vetítőfelület majdnem folytonosan sőt esetleg teljesen folytonosain világíttatik meg. A film folytonos mogásának megvalósítására ajánlották már tükrök sorának egy lapos korongon való el-20 rendezését, ahol is a tükrök a korong fenéksíkjához merőlegesen álló tengely körül forgathatók voltak. Ezen tükörsorozatot a vetített sugárnyaláb útjában rendezték el, úgy hogy a tükrök a filmről vetített 25 képeket felfogták és a vetítőernyőre vetítették. A tükrök és a filmtovábbító szerkezet viszonylagos sebességének kellő megválasztása esetében a vetítőfelületen nyugodt képet lehetett kapni. 80 A jelen találmány értelmében a fentiekben jellemzett ismert berendezésnek javításait hozzuk létre, megjegyzendő azonban, hogy az ismert berendezés csak részben jöhetett tekintetbe, mert annak egyes 85 részletei teljesen megvalósíthatatlanok. A találmány ennek értelmében olyan kinematografikus vetítőkészülékre vonatkozik, melynél a film a vetítőkereten folytonosan mozgattatik keresztül és melynél a filmről 40 vetített képek tükrök sorára vetíttetnek. Ezen tükrök trapezoidok alakjában vannak kiképezve és egy gyűrű kerületén úgy vannak a gyűrű tartójával együtt forgathatóan elrendezve, hogy együttesen csonka gúlát képeznek, ahol is a gyűrű tartójának 45 tengelye a gúla főtengelyével összeesik. A tükrök a filmen keresztül vetített fénynyalábot keresztezve, folytonosan oly módon mozgathatók, hogy mindegyik kép mindenkor csak egy tükörre esik és ami- 50 kor erről a vetítőfelületre vetíttetik, a vetítőfelületen álló képet szolgáltat. A találmány értelmében a leírt rendszerű kinematografikus vetítőkészülékeknél a tükrökből álló gyűrűvel együtt re- 55 flektort alkalmazunk, mely a filmtől a gyűrűhöz menő f énynyalábba oly szög alatt és oly helyzetben van beiktatva, hogy a gyűrű minden tükre (pl. a gyűrűnek kisebb átmérőjű nyílásán át) egy-egy vissza- 60 vert képet fog fel, melynek a tükör mozgási irányával párhuzamos mérete egyenlő bármely ponton a tükör megfelelő méretével. A találmányt képező vetítőkészüléknek 65 egy foganatosítási alakjánál az említett reflektor úgy van elhelyezve és elrendezve, hogy a fénynyaláb a gyűrű által való visszaverés után a gyűrűből a belépési oldallal ellentétes oldalon lép ki; 70 emellett a reflektor úgy van elrendezve, hogy a fénynyalábnak a gyűrűbe való beesési szöge a gyűrű forgási síkjához viszonyítva lehetőleg kicsiny legyen, de a fénynyalábnak említett kilépési irányát 75 még lehetővé tegye. A részek ezen elrendezésének eélja a vetítőfelületen képződő kép oldalsó részein fellépő rezgés lehető csökkentése. Előnyös működési feltételek biztosítá- 83