85536. lajstromszámú szabadalom • Kinematigrafikus vetítőkészülék
sára a találmány értelmében a vetítőkereten keresztülmenő filmet, amikor a vetítőkereten keresztülmegy, úgy vezetjük, hogy síkja az optikai vetítőtengellyel 5 szöget zárjon be és pedig abban az irányban lejtsen, amelyben a film síkja és az említett közbeiktatott; reflektor között szög kisebbedik. A találmánynak egy további foganato-10 sítási alakja értelmében a film és a tükrök által képezett gyűrű közé iktatott reflektor úgy van elrendezve, hogy az a sík, amely a gyűrűre eső és a gyűrű által reflektált fénynyalábot tartalmazza, a gyűrű 15 forgástengelyén keresztülmenjen, vagy azzal párhuzamos legyen. A mellékelt rajz a tükröknek a találmány értelmében való elrendezését vázlatosan mutatja. A készülék részeinek el-20 rendezése olyan, hogy a vetítőkészüléknek és a vetítőernyőnek szokásos kölcsönös elrendezését lehetőleg kevéssé kelljen változtatni. A trapezoidok alakjában kiképezett (1) tükrök a (2) gyűrűben vannak el-25 rendezve. Ez a gyűrű tetszőleges módon a (3) tengely körül forgatható. Többé-kevésbbé a (2) gyűrűn belül két helytálló (4, 5) reflektor van elrendezve. A (4) reflektor a vetítőkészülék tárgylen-30 cséje felé van irányítva és egy helytálló tartón oly szög alatt van elrendezve, hogy az általa felfogott és az (1) tükrön vetített divergáló fénynyaláb az (1) tükrön való visszaverés után a reflektornak a vetítő-35 készüléktől távolabb eső szélét éppen elérje. Mint a rajzon látható, a vetítőkészülékből kiinduló fénynyalábnak felső (6) határoló sugara a (4) reflektoron és az (1) tükrön való visszaverés után (61 )-nél a 40 (4) reflektornak említett végét éppen elhagyja. A készülék részei oly elrendezésűek, hogy a fénynyalábnak a (4) tükrön való visszaverése után az (1) tükörre, illetve 45 annak a forgás irányában tekintett méretére éppen egy kép esik. Nyilvánvaló, hogy az (1) tükörre eső kép trapezoidálisalakú. Azáltal, hogy a fénysugár (61 )-nél a (4) reflektor végét elhagyja', lehetővé 50 válik, hogy a fénynyaláb főiránya az (1) tükörre közel 90° alatt essék. Ennek elérése egyrészt azért kívánatos, hogy a tükrök trapezoidális alakja a derékszögtől lehetőleg kevéssé térjen el,,másrészt azért, 55 hogy a vetítőfelületen létesülő kép megfelelő, vagyis oldalsó élein lehetőleg kis mértékű rezgés létesüljön. Nem szükséges, hogy a tükörfelület a másik két élén, vagyis a diagram jobb és bal oldalára eső élén kitöltve legyen, de a 6C részek úgy vannak elrendezve, hogy ha a tükörfelület az elsőnek említett két élén, vagyis szög alatt álló élein ki van töltve, akkor a filmen két-két egymásra következő kép között rendszerint létesülő fekete 65 osztóvonalak két-két tükörnek érintkezési vonalára esnek. Az (5) reflektor az (1) tükörről jövő képek felvételére szolgál és azokat a vetítőfelületre oly módon vetíti, hogy a vetítő- 7C felületre eső fénynyaláb középvonala a vetítőkészülékről a (4) reflektorra eső fénynyaláb középvonalával párhuzamos. A vetítőkészülékben a vetítőkeret a vetítés tengelyével a derékszögtől kissé el- 71 térő szöget zár be és a hajlás iránya olyan, hogy a keretben levő film és a vetítőkészülék és a gyűrű közé iktatott első (4) reflektor között bezárt szöget kisebbíti. Az (5) reflektor és a vetítőernyő között 8C a vetítőkészülék tárgylencséjén kívül még egy további (7) lencse lehet elrendezve. A. (7) lencse ós a vetítőkészülék tárgylencséje úgy lehet szerkesztve, illetve egymást úgy egészíthetik ki, hogy a (7) lencse 8c mint gyűjtőlencse szerepelhet. Ezáltal a vetítőfelület a vetítőkészüléktől különböző távolságban rendezhető el anélkül, hogy a vetítőkészüléknek és az (1, 4, 5) tükröknek kölcsönös helyzete megzavartatnék. A (8) 9C pont a vetítőkészülék tárgylencséjének az a pontja, amelyben a vetítőkészülékből kilépő fénysugarak találkoznak és ahonnan a sugarak a rajzon feltüntetett módon konvergálnak. 9c Annak az oka, hogy a részeket úgy rendezzük el, hogy a tükrök által képezett gyűrűre eső és a gyűrű által visszavert fénynyaláb síkja a gyűrű forgástengelyével párhuzamos, abban áll, hogy a vetítő- IC felületre ferdén reflektált sugarakat a kép függőleges éleire, vagy legalább is a képnek a film mozgásirányával párhuzamos éleire korlátozzuk. A ferdén reflektált sugaraknak, melyek elkerülhetetlenek, ezen IC koncentrálása kívánatos, mert ezen elrendezés mellett a sugarak könnyebben korrigálhatok, vagyis ferdeségük foka könynyebben redukálható, mint hogy ha a ferde sugarak a képnek másik két élére 11 vetíttetnének. Nyilvánvaló, hogy két-két egymásra következő tükör között némi hézag van, mely pl. 0.25 mm lehet. Ezen hézag képződése nem mondható célszerűtlennek, mert íj egyrészt ezen hézag a két-két filmkép közötti fekete közöket veszi fel, másrészt a
