85492. lajstromszámú szabadalom • Készülék asynchrongépek erőfactorának javítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI BfjPf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85492. SZÁM. — VTI/g. OSZTÁLY. Készülék aeynohrongépek erőfaktorának javítására. Dr. Kapp Gisbert tanár Birmiiig-liam. A bejelentés napja 1912. évi augusztus hó 16-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1911. évi november hó 7-ike. Ha egy asynchron motor szekundér áramkörébei, mélyet az alábbiakban rotor­áramkörneik fogunk nevezni, egy az áram­hoz képest az idődiagrammban 90°-kal előresiető elektromotorikus erőt vezetünk, úgy ezáltal az áramfázist a slip elektro­motorikus erejéhez képest előretoljuk. En­nek folytán az alábbiakban statoráramnak nevezett primér áram fázisa is megfelelően eltolatik, miáltal a motor erőfaktora ja­vul. A rotoráram fázisának eltolására eddig pótdinamógépet alkalmaztak, melynek fegyverzetén keresztül vezették a rotor­áramot és melynek gerjesztőmágnesét két­fázisúlag tekercselt rotor esetén a másik fázis, háromfázisúlag tekercselt rotor ese­tén pedig a másik két fázis árama gerjeszt, olyként, hogy az idődiagrammban a pót­dinamó erővonáláramlásának vektora a pótdinamó fegyverzetén keresztülvezetett rotor áram vektorával 90°-nyi szöget zár bei. Ismeretes továbbá az is, hogy három­fázisúlag tekercselt rotor esetén a három külön-külön pótdinamót egyetlen géppel is pótolhatjuk, melynek kommutátora há­rom kefével van ellátvaj amelyek a rotor három csúsztatógyűrűjével vannak össze­kötve, úgy hogy mind a három rotoráram ugyanazon fegyverzeten folyik keresztül. Mindezen, az erőfaktor javítására irányuló módszerek lényege két pontban fekszik. Először is a pótdinamót kiilső erőforrás, pl. egy kis segédmotor segélyével kell haj­tani és másodszor egy előresiető elektro­motoros erőnek egy fázisába való beveze­tése egy kétfázisú rotornál csupán a másik fázis közvetítésével, vagy pedig egy három­fázisú rotornál csupán a másik két fázis közvetítésével történhetik. Mindkét pont­ban eltér a találmány tárgya az eddig is­mert módszerektől. Nem alkalmazunk ugyanis segédmotor által hajtott pótdina­mót és az áramfázisnak az egyik rotor­áramkörben való előretolása a többi ro­torfázisoktól függetlenül történik. A talál- 45 mány szerint az áramfázisnak a slip elek­tromotoros erejéhez képest való előre­tolását mindegyik rotoráramkörben ma­gának az áramnak elektrodinamikai ha­tása végzi, mely egy szabadon lengő mág- 50 nesre működik. Az egyes fázisokba be­vezetett és az áramhoz képest kb. pe­riódussal előresiető elektromotoros erőt egy mágnesnek egy statoron belül tör­ténő szabad, vagyis bármiféle mechanikai 55 irányító erő igénybevétele nélkül végbe­menő lengése hozza létre, mely stator az illető rotorára,mkörbe kapcsolt tekercselés­sel van ellátva. A mágnes permanens acél­mágnes lehet, azonban célszerűbb oiektro- 60 mágnest alkalmazni, mert ezáltal a ké­szülékben erősebb erővonaláramlást és na­gyobb hatást érhetünk el. Ismeretes, hogy egy permanens mágnesmező és egy vál­takozóáramot vezető vezetéknek a tömeg- 65 tehetetlenség hatása folytán beálló viszony­lagos lengése folytán kondenzátorhatás lép fel és hogy ezen kondenzátorszerűen mű­ködő készülék éppen úgy, mint egy ren­des kondenzátor, az áramfázist előre fogja 70 tolni, ha egy asynchrongép szekundér áramkörébe kapcsoltatik. A találmány sze­rint már most a stator egy lemezekből, a szokásos módon felépített és belső kö­penyfelületén hornyokkal ellátott henger- 75 bői áll, amidőn is a hornyok egy része a váltakozóáramú tekercselés, más része pe­dig egy gerjesztő egyenáramú tekercselés felvételére szolgál. Az egyenáraimú teker­cselést sok horony helyett a vastest belső 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom