85492. lajstromszámú szabadalom • Készülék asynchrongépek erőfactorának javítására
— 2 — köpenyfelületének néhány nagyobb kivágásában helyezhetjük el. A stator ennélfogva két tekercselési rendszerrel van ellátva, melyek közül egyik a gerjesztő-5 áram, a másik pedig a váltakozóáram számára szolgál. Kétsarkú elrendezésnél a két tekercselési rendszer mágneses tengelyei egymással derékszöget zárnak be és a lengő mágnes rúdmágnes alakjával bír. 10 Többsarkú elrendezésnél a lengő mágnes gyűrű alakot kaphat és gerjesztőtekercselése úgv van elrendezve, hogy a kerületen a déli és északi sarkok szimmetrikusan és váltakozva legyenek elosztva. A statort ugyan-15 azon sarkszámmái kell tekercselni és a váltakozóáramú tekercseknek szimmetrikusan kell az egyenáramú gerjesztőtekercsek között elosztva lenniök. Minden esetben ajánlatos erős egyenáramú mező el-20 érésére, a lengőmágnes sarkfelületei és a stator belső köpenyfelülete közötti légrést oly csekélyre szabni,, amennyire ezt a- tisztán mechanikai szempontok megengedik. Az egyszerűség kedvéért az alábbi le-25 írás kétsarkú elrendezésre vonatkozik. Ha a készüléket csupán egyenárammal gerjesztjük, úgy a rúdmágnes olyként áll be, hogy mágneses tengelye a stator egyenáramú tekercselésének mágneses tengelyé-30 vei esik össze. Ha ellenben az asynchron motor rotoráramát vezetjük a készülék váltakozóáramú tekercselésén keresztül, úgy a rúdmágnesre váltakozó irányú elektrodinamikus erők hatnak és a mágnes len-35 gésbe jön. melynek periódusszáma a rotoráram periódusszámával, tehát a slip periódusszámával is megegyezik. Mivel az egyenáramú tekercselés egy keskeny, a rúdmágnes nyugalmi állására me-40 rőlejgesen álló övezetre van megszorítva, úgy csak akkor képes erős hatást kifejteni, ha a kilengés a derékszöghöz közeledik. Kisebb kilengéseknél a sarkok az egyenáramú tekercselés hatáskörén kívül nia-45 radnak és a rúd a váltakozóáramú tekercselésnek majdnem kizárólagos hatása alatt és ennélfogva a slip frekvenciájával synchron leng. A rúd tehetetlensége és ideoda lengő mozgása folytán ugyan periódi-50 kusan vehet fel és adhat le munkát, azonban éppen szabad lengése Folytán nem vehet fel állandóan munkát. Ijgy tehát a sarkoknak a tekercsek előtt való elhaladása folytán a tekercsekben indukált elek-55 tromotoros erők fázisának az áram fázisához képest 1 U periódussal eltolva kell lennie, A motor terhelésének növekedésekor a slip frekvenciája növekszik és a rúdmágnes ennek megfelelően gyorsabban, azonban kisebb amplitúdóval lenjg. Ha a motor terhelése csökken, úgy a rúdmágnes lassabban, de nagyobb amplitudával fog lengeni. Üresjárásnál, vagy a motor igen kis terhelésénél a kilengés annyira megnövekedhetik, hogy a sarkok az egyenáramú tekercselés hatáskörébe jutnak és e;z meggátolhatja, hogy a lengőmozgás forgómozgásba menjen át, amit különben még az egyenáramú tekercselés övezetében elrendezett, önmagában zárt csillapítótekercsek is meggátolhatnak. Rendes üzemben azonban sem az egyenáramú tekercselés, sem pedig a csillapítótekercsek nem jönnek működésbe, hanem a rúd szabadon leng a váltakozóáram egyedüli befolyása alatt. A rezgéstan ismert törvénye szerint a sebesség a nyugalmi helyzeten való keresztülhaladás pillanatában éri el maximális értékét és ugyanazon időpontban indukáltatik a tekercselésben az elektromotoros erő maximális értéke. Mivel azonban az elektromotoros erőnek és az áramnak quadraturában kell állani, úgy ezen pillanatban az áramerősség zérus és a legnagyobb amplitúdó idején, amidőn a mozgás megfordul, az áramerősség a maximumát éri el. Hogy a lengések következtében az áramkörre superponált elektromotoros érő y4 periódussal előresiet az áramerősséghez képest, az a következő megfontolásból tűnik ki: A nyugalmi helyzeten való mindegyik keresztülhaladás után a rúdnak munkát kell leadni az áramkörbe, még pedig ugyanannyi munkát, mint amennyit a keresztülhaladás előtt az áramkörből felvett. Az áramkör tehát munkát kap azon idő alatt, amidőn az áram zérusról maximumáig növekszik és amidőn az az elektromotoros erő maximális értékéről zérusra sülyed. Mivel munka vétetik fel, az áramnak és az elektromotoros erőnek egyenlő előjellel kell bírniok. Ha pl. az áram részére a kilengés végén pozitív előjelet veszünk fel, úgy a nyugalmi álláson való megelőző áthaladás alkalmával indukált elektromotoros erőt is pozitívnak kell tekinteni. Azonban az áthaladás Vi periódussal korábban történik, mint a kilengés vége. Ennek következtében tehát az áramkörre a lengés folytán felszorított elektromotoros erő az áramhoz képest 1 /i periódussal előresiet. így tehát az áramfázisnak a slip elektromotorikus erejéhez képest való előretolását illető féltétel teljesítve van és ha mindegyik rotor áramkörbe ily készülék van bekapcsolva, úgy az összes statoráramok fázisa is előretolatik. Az előretolás szöge a
