85481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek és növényi eredetű anyagoknak fás ligniteknek, tőzegnek stb. szénné való átalakítására

— 2 — Ebben az állapotban, anélkül, hogy hűtésnek vetnők alá, foganatosítjuk a kompressziót. Ennek a műveletnek nem csupán az a 5 célja, hogy egyesítse a rendkívül finoman elosztott anyag molekuláit, hogy csökkentse térfogatukat és tömör testeket létesítsen belőlük, hanem hogy a magából az anyagból felszabadult meleget a 10 masszába zárja és hogy lehetővé tegye, miszerint a bomlás megszakítás nélkül és a különböző műveletek folyamán végbemenő veszteségek nélkül legyen foganatosítható. 15 A szárító berendezés második rekeszéből kikerülő anyagot az előállítandó tömbök alakjához és méreteihez igazodó formákba vezetjük, azután erőteljes sajtoló nyomásnak vetjük őket alá, melyet e 20 célra alkalmas, az anyag jó kohésióját biztosító (a) sajtók szolgáltatnak. A kohésiót azon gyantás és kátrányos termékek agglutináló ereje is elősegíti, melyek az anyagban foglaltatnak és mely-25 nek bomlása puhulást idézett elő és melynek kompressziója növeli az energiát. Komprimálás után, a nagyobb vagy kisebb méretű tömbökké formált anyag, már bizonyos kohésiót mutat, de fogyasztásra 30 még alkalmatlan, mert átalakulása tökéletlen és kalorikus értéke még nem érte el a kívánt értékét, miután a szénvegyületek csak magasabb hőmérsékleten, más feltételek alatt szabadulnak fel. 35 Jó ásványi szén tulajdonságait mutató tüzelőanyag létesítése céljából, az anyagot még egy utolsó műveletnek, clszenesítésnek kell aki vetnünk. A kompressziót követő elszenesítés al-40 kotja a szárító készülék második rekeszében foganatosított bomlásnak megszakítás nélküli folytatását és a szénné való végső átalakulást, melyet zárt edényben még magasabb hőmérsékleten foganatosí-45 tunk, szakaszos nyomás felhasználásával. Eddigelé az anyag átalakulásának csak egy részén ment át, amennyiben csupán oxydált illó termékek távoztak a szabadba, mert az anyag azon hőmérséklet 50 alatt maradt, mely a szénvegyületek felszabadulásához és cseppfolyósításához szükséges hőmérséklet alatt maradt. Az elszenesítő kemence, elvben, vízszintes vagy függélyes, folytonos működésű 55 fémcsőből áll, mely megszakítás nélkül, egymásba menő két csőszakaszból áll. A cső hosszát, magasságát és keresztmetszetét a sajtolt termékek állapítják meg. Az egyik csőszakasz egyik végén bevezetett és a másikon távozó tömbök vagy briket- 60 teknek kellő idejűk van a eső befutása közbeni elszenesedésre. Az első (b) csőszakasz, melyben az elszenesedés végbemegy, egész felületén (c) kamrával van körülvéve, melyben a 65 szárító berendezés (d) segédtüzelőterétől eredő meleg gázok keringenek, hogy ebben a csőszakaszban körülbelül 300° C hőmérsékletet tartsunk fenn. Ezt a hőmérsékletet a csőszakaszon elhelyezett hő- 70 mérő leolvasásánál szabályozhatjuk. A hűtőtér gyanánt szolgáló második csőszakasz csupasz és a szabadba torkol. A cső belvilágának méretei pontosan megegyeznek az elszenesítendő termék 75 (tömbök vagy brikettek) méreteivel, úgy, hogy a cső ezen termékek bevezetése által tökéletesen zár. A bevezetés kis átmérőjű (e) segédsajtó segélyével megy végbe, melynek talapzata a brikettek átvezeté- 80 sére szolgáló üreggel van ellátva és szorító csavarok segélyével van az első csőszakaszhoz erősítve. Két-két tömb vagy brikett közé egy-egy fémlemez van közbehelyezve, melynek 85 méretei a brikettek méreteivel egyeznek meg. A fémlemezeknek a csőfalakkal érintkező felületei höközlő és elosztó szerveket alkotnak és meggátolják a tömbök, illetve brikettek deforim ll clSclt és a sajtó 90 nyomás hatására való összefolyását, amikor az anyag, az átalakulás pillanatában, pépes (pasztózus) folyadék állapotában van. A körülbelül 300° C hőmérséklet hatá- 95 sára az anyag bomlása gyorsan megy végbe és az oxydációs termékeknek sűrűbb szénvegyületek keletkezésére vezet, mint amilyenek a szénhidrogének, az olajképző gázok és nagyszámú folyékony 100 vegyület, melyek közül a gyantás és kátrányos vegyületek is vannak. Az adagoló segédsajtó szakaszos és ismételt lökéseinek hatására ezek a termékek mindinkább elszenesedve cseppfo- 105 lyóssá válnak, megnyúlnak és összehúzódnak, hogy a masszába behatoljanak és maximális molekuláris átalakítási hasznos munkát végezzenek. Nem tudván, kiszabadulni, a masszával 110 egyesülnek, melyet pépes állapotba hoznak és a hőmérsékletük növekedése folytán, úgyszólván pillanat alatt alakítják át és elszenesítik. Ebben a pillanatban feszültségük elérte 115 a kulmináló pontot és akkora, hogy kijá-