85481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek és növényi eredetű anyagoknak fás ligniteknek, tőzegnek stb. szénné való átalakítására

— 2 — ratot létesítve számukra, melyen kiszabadulhatnak, éles hangjelenség kíséretében az egész masszát, pépes folyadék alakjában magukkal viszik, mely pépes folya-5 dék- a szabad levegőn hirtelen megszilárdul és kikristályosodik a szénhidrogénekben gazdag ásványi szenek összes jellegzetességeivel. Csupán a gázok és a könnyű, termékek 10 távozhatnak az (f) szellőztető csövön, mely ezen célból a szenesítő cső végéhez vezet és a szárítóberendezés második rekeszével közlekedik, ahol a többi oxidációs illanó termékkel keverednek, hogy velük 15 egyidejűleg összegyűjtessenek. A kemence működési módja a következő: Az (a) brikett sajtó az (e) adagoló segédsajtó és a (b, bi) elszenesítő, illetve hű-20 tőcsövek össze vannak építve. Ha egy brikettdarab a kisméretű (e) adagolósajtóba kerül, akkor ez nyomás alatt a (b) elszenesítő csőbe vezeti, melyben az utána következő brikettek fokozato-25 san előretolják. Ily módon előrehaladva vonul végig a fűtött (b) csőszakaszon, melyben átalakulása végbemegy. Végül eléri a hűtött (bi) csőszakaszt, melyben a cseppfolyós szénvegyületek 30 összehúzódnak és szilárd halmazállapotba mennek át, miközben a (b) elszenesítő cső ellentétes végén belépő brikett kilöki a (bt) cső szabad végén. Ez a folyamat minden egyes brikettnél ínégismétlődik. 85 A (bt

) csövön kilépő, még forró brikettet halmazokba rakjuk, azon szénvegyületek megszilárdulása, folytán végbemenő lángrarobbanás veszélyének kiküszöbölésére, mely szénvegyületek a masszát ala-40 kították és melyek csupán izzásban lévő testekkel való érintkezés esetén lobbannak lángra. A leírt eljárás útján kapott szén az ásványi szén összes tulajdonságait és azon 45 fölül még azt az előnyt is mutatja, hogy elégetésekor egyáltalában nem, vagy alig füstöl és salakképződés nélkül teljesen elég. Az ásványi szenek kalorikus érték^ a 50 szén összetételétől és a benne foglalt primár szénvegyületek mennyiségétől függ. Ugyanez áll a leírt eljárás útján kapott szénre vonatkozólag is, melynek kalorikus értéke a kezelt anyag mineműsége és az 55 abban foglalt szénhidrogének mennyisége szerint változik. Az új szén kalorikus értékét tetemesen növelhetjük, ha az első bomlásuk alatt, nehéz olajok üledékét vagy szénhidrogénekben igen dús kőolajüledéket kebeleztetünk be, melyeket cse- 60 kély értékük folytán, a termelési helyeken eddigelé alig használtak föl. Ami a kitermelési hányadot illeti, mondhatjuk, hogy ez maximális értéket ér el, mert a kezelt anyagokban foglalt és 65 a szabadba kipárolgó szervezeti vizek kivételével, az anyag összes alkatrészei hasznosíttatnak és szénné, valamint visszanyert mellékterményekké alakulnak át, ahol is maga az anyag szolgáltatja az át- 70 alakuláshoz szükséges 'hőenergiát. Az ismertetett eljárással növényeket vagy növényi eredetű anyagokat is alakíthatunk át szénné. A tőzegeit, legjobb minőségű szénné 75 való átalakítása előtt, előkészítési és tisztítási eljárásnak Ivetjük, alá. Elsősorban a benne foglalt földes anyagoktól szabadítjuk meg és a szárítási költségek csökkentése céljából előbb 25—30%-ig csök- 80 kentjük víztartalmát, mely 80%-ot is elérhet és csak azután vetjük alá az ismertetett kezelésnek. Hogy a két műveletet egyetlen csapásra foganatosíthassuk, a következőkép- 85 pen járunk el. A tőzegkitermelési helyen egy vagy több iszapoló berendezést helyezünk el, mely pl. fogas zúzógép módjára van kiképezve és ezekbe a gépekbe vezetjük be a 90 kitermelt tőzeget oly célból, hogy fölaprítsuk és homogén iszap állapotába vezessük át. Minden egyes iszapoló berendezés alatt egy-egy megfelelő méretű iszapoló esa- 95 torna van elhelyezve. A csatorna feneke, egész hosszában, egymástól adott, pl. 2—3 méternyi vagy ennél nagyobb távolságban elhelyezett akadályokkal van ellátva. A csatorna a tőzegteleptől a kisebb- 10c nagyobb távolságban elhelyezett feldolgozási helyhez vezet. Minden egyes iszapoló berendezés a tőzegiszapnak a csatornán át a feldolgozási helyig való szállításához szükséges vizet ioc betápláló csővel van szerelve. A csatornán való átvonulás alatt a földes, szilikáttartalmú és meszes anyagoknál könnyebb tőzeg elválik a víztől, a felületen úszik, úgy, hogy a víz a csatorna ne végéig szállítja. Az idegen anyagok a csatorna fenekére hullnak, ahol az akadályok megállítják őket. Innen az üzemszünetek alatt kiemelhetők. A feldolgozás helyére érve, a tőze- llf get különválasztjuk a benne foglalt szer-