85481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek és növényi eredetű anyagoknak fás ligniteknek, tőzegnek stb. szénné való átalakítására

— 2 — a mohát, növények levelét, stb., szintén felaprítjuk, még pedig erre a célra alkalmas zúzóberendezések segélyével porrá zúzzuk. 5 Ennek az első műveletnek célja az anyagrészek tetemes felaprítása oly célból, hogy kiszárításuk útján elősegítsük a bennük foglalt víz gyors elvonását, hogy bomlásukat fokozatos hevítéssel siettes-10 sük és végül, hogy komprimálás útján lehetővé tegyük tetszőleges alákfú' és méretű tömbökké való átalakításukat. Az eljárásnak a tisztításra ós az esetleges felhalmozásra, valamint a lágy anyagok, 15 pl. mohák, füvek, tőzegek alkalmazására vonatkozó részletei alább vannak ismertetve. Az anyagot, fűrészpor vagy porszem nagyságúvá való felaprítása után, a (j) 20 ventilátor és a rajzban fel nem tüntetett csővezeték útján, a rajzban ugyancsak mellőzött, tetszőleges szárítóberendezésbe tápláljuk be. Ennek két vagy több, egymástól elválasztott, de egymással 25 közlekedő külön rekeszt alkotó kamrája van. A rekeszekkel szomszédos, vagy ezektől különálló (d) tüzelőtér különböző hőfokokra hevíti a különböző kamrákat. 30 Az egyes rekeszeken elhelyezett hőmérők lehetővé teszik a hőmérséklet leolvasását, mely leolvasáshoz képest történik a szabályozás. A kezelendő anyagot felvevő első re-35 készt 150° C-t meg nem haladó hőmérsékleten tartjuk, mely az anyagot kiszárítja, de melynél semmiféle szerves alkatrész még nem szabadul fel. Ennek a hőmérsékletnek hatása alatt 40 csupán az alkati (konstitucionális) víz párolog el gőz alakjában, melyet szívó kürtő útján vezetünk a szabadba. Az anyag, a körülbelül 150° C hőmérsékleten, az első rekeszben foganatosított, 45 teljes kiszárítása után, a második rekeszbe kerül, melyben a hőmérséklet körülbelül 250° C-on tartjuk. Ennek a hőmérsékletnek hatására indul meg a száraz desztilláció, melynek 50 folyamán a szénsav, ecetsav és nyers faecet párolog el. Ezen száraz gőz alakjában felszabaduló termékeket, melyek még mentesek a kezelt anyagban foglalt gyantás és kátrá.55 nyos termékektől, gyüjtőesövekbe, pl. a rajzban látható (g) gyüjtőcsőbe vezetjük. Ezt a csövet célszerűen hideg légsugár hűti, melyet (h) ventilátor keringtet a (g) csövet burkoló (i) köpenyben. Az első bomlás gőzeit kondenzáló- 60 készülékekben gyüjtjük össze, hogy végül mészacetáttá alakítsuk át őket, mely vagy nyers állapotban, adható el a finomítóknak, vagy pedig a helyszínen finomítható és desztillálható, hogy a faecet 65 származékai által nyújtott előnyöket hasznosítsuk. A nem kondenzálható gázokat erre a célra szolgáló (a rajzban, fel nem tüntetett) vezetékekútján összegyűjtjük, melyek- 70 nek révén a segédtüzelőtérbe kerülnek; ezekben elégetve a szárítórekeszekben és az elszenesítő kemencében megkívánt hőmérséklet fentartására szükséges meleget szolgáltatják, anélkül, hogy más tüzelő- 75 anyagra volna szükség. Az eddigelé ismeretes, ilyfajta eljárások tömbökké vagy briketekké való sajtolási megelőző, egyszerű szárítással vagy az exothermikus reakciót megközelítő, a 80 kompresszió megelőző felhevítésével elégedtek meg, anélkül, hogy a bomlást valaha is elérték volna, vagy pedig a felsorolt savtermékek felfogására törekedtek volna. 85 Az eddigi módszerek és az eddigi gyakorlat thermikus, idő- és pénzveszteséget jelentettek, miután ,a száraz desztilláció melléktermékei teljesen elvesztek, a segédtüzelő anyagok beszerzése költség- 90 többletet okozott, nem tapadtak, úgy hogy idegen anyagokra volt szükség agglomeráló szer gyanánt, miután az anyag bomlása meg sem kezdődött, vagy legalább is nem haladt eléggé előre. 95 Ellentétben az eddigelé alkalmazott módszerekkel, a jelen, találmány tárgyát alkotó eljárásnál, az anyagot, tömbökké vagy briketekké való sajtolása előtt, teljes bomlásnak és tökéletes exothermikus 100 reakciónak vetjük alá, úgy, hogy ily módon a folyamat megkezdése után, megszakítás nélkül, önmaga szolgáltatja az átalakításhoz szükséges meleget és anélkül, hogy agglomerálásához bárminő ide- 105 gen szerekre volna szükség. A szárítóberendezés második rekeszéből való távozása után, melyben a száraz desztilláció végbemegy, az anyag sötétbarna színű és ámbár 'bomlása előrehala- 11c dott állapotban van, az anyag még nem érte el a szén állapotát és a gyantás és kátrányos termékek, melyeknek teljes átalakulás csak az elszenesedés folyamán megy végbe, még benfoglaltatnak. HE