85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

— 2 — bizonyos időközökben fokozatosan ada­golják. A hozzávezetés ezen két módja kö­zött azonban gyakorlatilag semmi különb­ség nincs, mert mindkét esetben az a cél, 5 hogy az adagolást oly módon szabályozzák, hogy az élesztő által feldolgozott anyagok oly mértékben pótoltassanak, amily mér­tékben azok a folyadékból eltűnnek. A fel­dolgozott anyagoknak frissen hozzáveze­tő tett anyagokkal való ezen pótlása azzal a lehető legnagyobb pontossággal történik, amelyet azon különböző körülményekre való tekintettel, amelyek között az erjedés végbe mehet, gyakorlatilag előnyösnek ta-15 láltak. Ezekkel az ismert eljárásokkal azt a célt akarjuk elérni, hogy inkább a köny­nyebben kihasználható anyagok kisebb koncentrációjával kezdjék, ezt a kisebb 20 koncentrációt azonban megszakítás nélkül oly hosszú ideig, ameddig csak lehetséges és oly egyenletesen, amennyire csak gya­korlatilag kivihető, fenntartsák és ezál­tal a könnyebben feldolgozható anyagok 25 feldolgozási időszakának megszakítását megakadályozzák és ezt az időszakot ki­terjesszék. Ezzel ellentétben a jelen találmány alapvető elveinek egyike abban van, hogy 30 az élesztőt arra kényszerítjük, hogy a ne­hezebben feldolgozható anyagokat, ugyan­ilyen fajta könnyen emészthető anyagok távolléte mellett először annyira, ameny­nyire csak lehetséges, feldolgozza és csak 35 ezután adunk alkalmat az élesztőnek arra, hogy az korlátlanul könnyen emészthető anyagokkal táplálkozzék. Oly esetekben, amikor az élesztőtenyésztés az előnyben részesített anyagok értékesítési időszaká-40 val kezdődik, ezek egyrészét ekkor is visszatartjuk. Ahelyett azonban, hogy megkísérelnők a feldolgozott anyagokat ugyanolyan mértékben pótolni, amily mértékben azok eltűnnek, (ami, mint em-45 lítettük, a hozzáfolyási eljárás lényegét alkotja) oly időszakokat iktatunk közbe, melyek folyamán az élesztőnek mindig ne­hezebben és nehezebben értékesíthető anyagok állanak rendelkezésére, vagyis a 50 könnyebben értékesíthető anyagok adago­lását mindaddig késleltetjük, míg a ne­hezebben feldolgozható anyagok kihasz­nálhatóságuk gyakorlati határáig meg nincsenek támadva. A hozzáfolyási eljá-55 rás azon törekvése helyett, hogy az élesztő által megtámadott anyagoknak meghatá­rozott kontinuitását érjék el és ezt a kon­tinuitást oly sokáig, ameddig csak lehet­séges, fenntartsák, a jelen eljárásnál ennek az ellenkezőjére törekszünk, t. i. 60 arra, hogy a leginkább előnyben részesí­tett anyagok feldolgozásában való ezen kontinuitást megszakítsuk. Megpróbálták az élesztőt azáltal is be­folyásolni, hogy azt új erjedő folyadékba 65 vitték be és ilyfajta munkálatokat külön­böző irányokban végeztek. Ezek között oly eljárások is vannak (67436. sz. osztrák sza­badalom), amelyek sörélesztő áterjeszté­sére vonatkoznak és céljuk az, hogy eze- 70 ket sütési célokra alkalmasabbá tegyék, továbbá az eljárás a régi bécsi eljárás szerint előállított élesztőnek a szellőzte­tési eljárás szerinti feldolgozására, (65459. sz. osztrák szabadalom), azután oly eljárá- 75 sok, amelyeknek az a céljuk, hogy a sütö­dékben sajtolt élesztő helyett mindig fris­sen készített sűrű pépszerű vagy véko­nyanfolyós anyaélesztő álljon rendelke­zésre (277639. sz. német szabadalom). Oly 80 eljárások is ismeretesek, melyek célja az, hogy a melászélesztőnek kellemetlen: ízét és szagát csekély mennyiségű cukor segé­lyével való áterjesztésével elvegyék (87333. sz. német szabadalom). Eltekintve 85 azon egyedülálló állítástól, (432860. sz. francia szabadalom), mely szerint olyan élesztőnek, amelynek a gyártási eljárás­ban való hiba következtében gyenge er­jesztő ereje van, az élesztő súlyánál kisebb 90 súlyú lé mennyiségekkel való kezelés lítján megjavul az erjesztő ereje, a szel­lőztetési eljárás szerint előállított élesz­tőre általában nem alkalmaztak ilyen­fajta áterjesztési eljárásokat, annak fel- 95 ismerésében, hogy az ehhez szükséges táp­anyagmennyiségeknek oly nagyoknak kellene lenniök, hogy ily eljárás alkalma­zása nem lenne gazdaságos. Ha ugyanis az élesztő minőségének ezen megjavítá- io< sára oly nagy mennyiségű új tápanyagot használunk fel, hogy annak megerősö­dése minden körülmények között bekövet­keznék, (nemcsak a szagot és az ízt okozó, esetleg mérges anyagok eltávolítása, vagy iqí idegen organizmusoktól való részleges megszabadítása, akkor egyidejűleg oly tápanyagmennyiségek pazarolódnának el, amelyek más körülmények között még ér­tékesíthetők volnának, úgyhogy az eddig m használatos eljárásoknál ez a módszer gyakorlatilag nem vált be. Ezzel szemben a jelen eljárás szerint lehetséges a táp­anyagok ezen maradékát is alaposan ki­használni és ennek dacára elsőrangú élesz- nj tőt kapunk, ha új élesztőszaporodás erői-

Next

/
Oldalképek
Tartalom