85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

— 2 — tetése után ebben a részben elhasznált folyadékban (új tápanyagoknak az élesztőszaporodás ezen első időszakában való hozzáadásával vagy anélkül) az 6 élesztővel újból nagymennyiségű, könynyen értékesíthető anyagokat dolgozhatunk fel. Ugyanezen elv szerint egyáltalában bármilyen, részben vagy teljesen elerjesz-0 tett folyadékok teljesen felhasználhatók élesztőtermelésre és a találmányszerinti felhasználási mód a moslékok és máseffélék ismert feldolgozási módjaitól annak a szabálynak a követésében különbözik; 5 hogy az élesztőszaporodást először addig erőltetjük, míg azok az anyagok is, amelyek más körülmények között csak kevéssé, vagy egyáltalában nem dolgozhatnának fel, (ha súlyt helyezünk jóminő-0 ségű sütőélesztőre) lehetőleg teljesen ki nincsenek használva és hogy azután az így kapott csekélyértékű élesztőt könynyebben értékesíthető anyagok feldolgozása útján erősítjük. Moslékok feldolgo-3 zásánál azonban még egy új körülmény lép fel: Ismeretes, hogy foszfátokat, vagy más foszforvegyületeket és ammoniákvegyületeket vagy ammoniákszármazékokat egyidejűleg alkalmaznak élesztő előállítá) sára, továbbá, hogy foszforvegyületek, vagy ammoniákvegyiiletek egymagukban csak igen kis mértékben gyakorolnak kedvező hatást, valamint, hogy ezeket az anyagokat a cukor feldolgozása előtt kell 1 hozzá adagolni. Azt a tényt azonban, (ha az eddig ugyan egyáltalában ismeretes volt), hogy lehetséges ammoniákvegyületeket és származékokat a cukor feldolgozása után eredményesen alkalmazni, fel) téve, hogy a foszforvegyületek már a cukor feldolgozása előtt jelen voltak, a gyakorlatban eddig még sohasem értékesítették. Ezen felismerésnek a gyakorlati jelentősége abban van, hogy ha valamely > erjedő folyadékból először alkoholt és azután élesztőt akarunk előállítani, célszerű az alkoholelőállítás közben új élesztő képződését a legkisebbre csökkenteni, nem pedig foszfátok és ammóniák ) egyidejű adagolásával azt még fokozni. Ennek dacára az erjedőfolyadék foszfátok egyedüli adagolása útján további élesztőtermelés céljaira megjavítható. A jelen találmánynak és azon időszakok , szabályozása jelentőségének jobb megértése céljából, amelyekben bizonyos anyagok feldolgozása megy végbe, még egy új mozzanatra kell utalnunk. Kísérletek azt mutatták, hogy nem lehetséges minden használt tápanyagnak a legmesszebb- fío menő kihasználását azáltal elérni, hogy azoknak optimális arányát a lehetőség szerint állandóan fenntartjuk, hanem hogy szén forrásokat (különösen a nehezebben feldolgozhatókat) csak akkor 65 használhatunk ki teljesen, ha a könnyebben értékesíthető szénforrások kihasználása után nitrogénforrások még fölöslegben vannak jelen. Előnyös, ha ebben az időpontban még könnyebben értékesíthető 70 nitrogénforrások vannak jelen. Ugyanez áll nagyrészt a szénforrásoknak a nehezebben értékesíthető nitrogénforrások értékesítésére való befolyása tekintetében is. A találmányszerinti eljárás lehetővé 75 teszi tehát nemcsak a tápanyagoknak az eddig ismeretes határokig való kihasználását jobb élesztőminőség egyidejű elérése mellett, hanem jobb minőség mellett a nehezen feldolgozható nitrogén- és 80 szénforrások sokkal messzebbmenő kihasználását is. Az erjesztés ilyen vezetését bizonyos tekintetben az erjesztés szakaszos vezetésének nevezhetjük el. Emellett kisebbjelentőségű az, hogy vájjon az 85 egyes szakaszok között az élesztőt a régi erjedő folyadék nagy részétől elválasztjuk-e, vagy nem, mielőtt az élesztőt új körülmények között tovább tenyésztenők. Az, hogy itt másról van szó, mint állító- 90 élesztőnek szakaszos készítéséről, a fentiek után további magyarázatot nem igényel. Az erjesztésnek a találmányszerinti vezetése minden szokásos eljáráshoz hozzá- 95 szabható. Az ismeretes élesztő előállítási eljárásokhoz való összes lehető alkalmazkodási módoknak csak közelítő felsorolása is, azok nagy száma miatt lehetetlen. A jelen találmány lényege, erjedőfolya- 100 dékoknak későbbi élesztő előállítási célokra foszforvegyületeknek az alkoholképződés előtti egyedüli hozzáadása útján való esetleges megjavítása mellett, abban van, hogy az erjesztést különválasztott, 105 esetleg különböző erjedőfolyadékok megválasztásával, vagy ugyanazon erjedőfolyadék összetételének hozagok útján való megváltoztatásával, vagy a két módszer egyesítésével akként vezetjük, hogy 110 ellentétben a szokásos módszerekkel, melyeknél először könnyebben, azután mindig nehezebben és nehezebben megtámadható anyagok dolgoztatnak fel, a találmányszerinti eljárásnál egy vagy több 115 oly időszakra, melyekben nehezebben fel-