85386. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina

— 303 -szükség esetén vezetőlapátok segélyével. A vezetőszerkezetből a nyomólevegőt to­vábbi felhasználási céljához vezetjük. Ha két futótárcsa van, mint az az 1. és 5 2. ábrán van feltüntetve, ami azonban nem okvetlenül szükséges ós a sűrítőlapá­tok a tárcsák mindkét oldalán vannak elrendezve, úgy a levegőt annak vezetése szerint 1—4 fokozatban sűríthetjük, és tág 10 határok között tetszés szerinti végnyo­másra hozhatjuk. A 2. ábrán az (5) sűrítő­lapátok négy csoportja egymásután van kapcsolva és így négyfokozatúi* sűrítést kapunk aránylag nagy végnyomással, a 15 3. ábra háromfokozatú, a 4. ábra egyfoko­zatú sűrítést szemléltet, az utóbbi példa­képpen csupán egyetlen keréktárcsával és csak! az egyik oldalon levő (5) sűrítő­lapátokkal. 20 A fent ismertetett sűrítés legfontosabb előnyei a következők: Kicsiny helyet igénylő szerkezet, azi anyag jó kihaszná­lása, kétoldalt elrendezett sűrítőlapátoik esetén tökéletes nyomáskiegyenlítés és 25 szimmetrikus felépítés, valamint minde­nekelőtt az üresjárási (vagyis a szellőzési és csapágysúrlódási) munka csökkenése, minthogy ezen veszteségi munkák a tur­binánál számbaveendők. 30 A sajátos sűrítés mellett, ezzel egye­temben, :az erősen igénybevett részek hű­tése alkotja a találmány főismérvét. Isme­retes pl. a gőzkazánok építéséből, hogy nagy hőmérsékletek sem veszélyesek az 35 anyagokra, ha azok falait a másik oldalon állandóan hidegebb közeggel öblítjük. A hideg friss levegőt, illetve a lehűtött nyo­mólevegőt folytonos áraimban szívatjuk be és vezetjük a kerék Míai mentén. Minde-40 nekelőtt azonban a forró gáz-, illetve le­vegőáramnak kitett (3) és (4) turbinala­pátokat hűtjük állandóan belülről, azzal az eredménnyel, hogy a fal hőmérséklete jelentékeny mértékkel a gázáram hőmér-45 sékilete alatt maiad és az anyag alig vé­szit szilárdságából. A falaik bepiszkolódá­sától nem kell tartani, tehát veszélyes hő­torlódásofc nem lépnek fel, mert a lapá­tok külső felülete tiszta marad a jelen-50 tékeny sugársebesség folytán, belső felü­letüket pedig csupán a tiszta levegő érinti, mely lerakódmányokat nem hagyhat hátra, ha az esetleg benne lévő szilárd ré­szecskéket a körfolyamban való belépés 55 előtt szűrőben felfogjuk. Mint azt lejjebb kifejtjük, az üreges lapátokat aggályta­lanul egészen vékonyfalú anyagból készít­hetjük, úgy, hogy a falak igen intenzíven hűthetők. Miután a találmány legfontosabb ismér- 60 veit kiemeltük, a gép működési módját ismertetjük] a 2. ábra kapcsán. A 2. ábrán a szerkezet vázlata van feltüntetve. Hogy esetleg milyen egyszerűsítések fogana­tosíthatók még ezen, azt a továbbiak fo- 65 lyaimán ismertetjük. A hideg, megtisztított friss levegőt pl. a (2) gázfok jobboldali (5) sűrítőlapátjai szívják be, ahonnan az a jobboldali (4) üreges lapátsorba lép, majd a (7) vezető- 70 szerkezeten és esetleg egy fel nem tünte­tett hűtőberendezésen keresztül, hasonló módon a baloldali sűrítőrészen megy át. A (8) közbenső hűtőben az ezenközben fel­melegedett, két fokozatban sűrített hűtő- 75 levegő lehűthető, hogy az (1) levegőfok­ban ismét felmelegedjék és 'kiét további fokban sűríttessék. Mint a feltüntetett úton (kihúzott vonal) látható, a sűrített levegő, mely most már bajltóilevegőnek gc nevezhető, a (9) előmelegítőben elvonja a fáradt gázoknak (eredmónyvonalas út) majdnem egész melegimennyiségót, hegy ezután a (11) égési tér (10)! köpenye körül áramolják. Ezáltal az égési gázok bizo- 85 nyos mértékkel lehűlnek. Az elvont me­legmennyiséget azonban éppúgy, mint a (9) előmelegítőben már felvett meleg­mennyiséget a most következő (1) légiók­ban munkateljesítményre használjuk fel. 90 Ezen célból a hajtólevegőt ismeretes mó­don (fel nem tüntetett) fúvókákon keresz­tül a járólapátokra vezetjük. A levegőfok­ban való expanzió azonban nem tart az atmoszféranyomásig, hanem az ezután 95 következő gázfuvókák megfelelő mérete­zése segélyével valamely pontosan megál­lapítható nagyobb nyomásig. A túlnyo­más alatt álló fáradt levegőt már most. égési levegő gyanánt a (11) elégési térbe 10 vezetjük. Minthogy a levegő már jelen­tékeny melegségtartalmat hoz magával, a (1.2)-nél bevezetett szilárd, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag elégésekor aránylag nagy égési hő keletkezik. A tüzelőanyag ic vagy a levegő mennyiségeinek megfelelő megválasztásával az égési hőmérsékletet tág határok között tetszésszerinti nagysá­gon tarthatjuk. Alkalmas önműködő szer­kezetek segélyével, melyek egyikét a kö- u vetkezőkben ismertetjük, a hőmérsékletet önműködőlég szabályozhatjuk. Az elégési tér belsejében mindig állandó nyomás uralkodik (az állandó nyomás elve) és pedig, a veszteségektől eltekintve, a le- 11 vegőfokból kiáramló fáradt levegő nyo­mása. Ugyanez a nyomás lép fel ezután a gázfuvókák előtt is. Az égési gázokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom