85186. lajstromszámú szabadalom • Csulós fordítókorong

— 2 _ görgői közül az egyiket mutatja, amely a gödör szegélykoszorúját alkotó tartó alsó talpára erősített (KI) körsínen gördül. 5 Hogy az egyes hídrészek billenését minden kÖBÜlményeík között meggátoljuk, az alátámasztást úgy eszközöljük, hogy a futógörgő körsíneinek és a görgőknek érintkezési pontjai a hozzátartozó csuklók 10 forgástengelyével ugyanazon függőleges (V) síkba (1. ábra) essenek. A hídrészekre szerelt vágányszakaszok ezen (V) síkoknál végződnek. Ez azonban szükségessé teszi, hogy a tartószerkezet egyes részei 15 a gödör szegélykoszorújának felső karimája alá nyúljanak, ami a szegélykoszorú széles karimája folytán lehetséges. Ha az 1. ábrában feltüntetett középső (BB) hídrész vágányszakasza végtelen ki-20 csivé zsugorodik össze, úgy a (W3) kocsi a diametrálisan szemközt fekvő, symmetrikus elhelyezésű kocsihoz csatlakozik (4. ábra) és ekkor a (B2) és (B4) hídrészek a középen elhelyezett (W) kocsi révén kap-25 csoltatnak egymással, amely nyakcsapágy révén vezettetik körben és két (L4) és (L5) görgőn nyugszik, melyeknek tengelyei merőlegesen állanak a többi hídrész hosszirányára. Ezen (W) kocsi helyett egy 30 talpcsapágyon nyugvó, nyakcsapágyban vezetett haránttartót is alkalmazhatunk, amelyeken a (B2) és (B4) hídrészek csuklósan vannak alátámasztva. Ezen elrendezésnél az (L4) és (L5) futógörgők elmarad-35 nak. A (Wl, W2, W3..) kocsiknak a (Bl, B2, B3...) hídrészekkel való merev kapcsolata úgy szerkesztendő, mint azon hídrészeké, amelyek egyik vagy mindkét yégü-40 kön mereven kapcsolt, futógörgőket hordó haránttartókkal vannak ellátva. Mivel az 1. ábrában feltüntetett, négyszeresen osztott fordítókorongnak öt hídrésze és hat kocsija van, a hídrészeknek ellenben tíz 45 végük van, úgy a kocsiknak az egyes hídvégekkel való merev kapcsolata esetén különböző kombináció lehetséges. Az alábbiakban ezen kombinációk néhány példáját soroljuk fel: 50 1. Ha a hídrészeknek a gödör szélénél fekvő végeit a kocsikkal mereven kapcsoljuk, úgy a (Bl) híd, ill. a diametrálisan szemközt fekvő másik szélső híd csuklósan támaszkodik a központhoz közelebb 55 fekvő szomszédos (B2), ill. az ezzel symmetrikusan fekvő hídra, míg ez utóbbiak belső végeikkel a középső (B3) fordítókorongrészre támaszkodnak. A (Bl, B2) és az ezzel symmetrikusan fekvő külsőbb hídrészek egy-egy futógörgőtartóval van- 60 nak ellátva, míg a középső (B3) hídrész két ily görgős haránttartóval van felszerelve. 2. A (Wl) és (W2) kocsit a (Bl) hídrészszel és a (W3) kocsit a (B3) hídrésszel köt- 6S jük össze mereven, a forgásponton túl fekvő kocsikat és hídrészeket pedig ehhez hasonlóan kapcsoljuk. Ekkor oly fordítókorongra teszünk szert, amelynél három hídrész mindegyik végén mereven kap- 70 csolt, görgős haránttartóval van felszerelve, míg a (B2) és az ezzel symmetrikusan fekvő (B4) és (B5) hidat csupán a csuklócsapök hordják (5. ábra). 3. Ha a (Bl), ill. a szemközt fekvő má- 75 sik külső hídrészek az árok felé néző végét mereven kapcsoljuk a (Wl), ill. a symmetrikus fekvésű kocsival az ezen kocsikon belül fekvő (W2) és (W3) kocsikat, ill. a sym metrikus fekvésű másik két kocsi a 80 (B2), ill. az ennek megfelelő symmetrikus fekvésű két végével mereven kapcsoljuk, úgy a 7. ábrában feltüntetett fordítókorongot nyerjük. A (Bl) hídrész csuklósan támaszkodik a (B2) hídrészre és 85 ugyanez áll a forgási központon túlfekvő hídrészekre is. A (Bl) hídrész tehát csupán egyetlen (Ql) görgőtartóval van ellátva a gödör szélénél fekvő végén, míg a (B2) hídrész két (Q2, Q3) görgőtartót hord, 90 ellenben a középső (B3) fordító-korongrész egyáltalában nincs görgőtartóval felszerelve, hanem csupán csuklócsapokon nyugszik. Amint a fentiekből látható, a középső 95 fordítókorongrész négy görgővel (1., vagy 7. ábra), vagy pedig három futógörgővel (6. ábra), avagy csupán két futógörgővel (5. ábra) támasztható alá. Továbbá nem szükséges a gödör szélén 100 sem mindenkor két futógörgőt elrendezni. Egyetlen futógörgő is elegendő lehet, ha a következő belsőbb körsínen két futógörgőt alkalmazunk (7. ábra). A haránttartók és futógörgők elrendezé- 105 sében még nagyobb változatosság lehetséges, ha négyszeresénél többszörösen osztott íordítókoronghídat alkalmazunk. Gyakorlatilag véve ugyanazon célt, amelyet a hárompontú alátámasztással kívá- 110 nunk elérni, elérhetjük egy sajátszerű négypontú alátámasztással is. Ezen célbői a haránttartókban vagy kocsikban a görgők viszonos távolságát párosával különböző nagyra választjuk, úgy hogy az 115 egyik haránttartóban vagy kocsiban a két futógörgő a fordítókorongon alkalmazott