85173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforvas előállítására
és mechanikai tulajdonságai a folyamatra • nézve nagy fontosságúak. így pl. többek között előnyös lágy koksz helyett kemény koksznak alkalmazása. A 5 kemény kokszot nem nyomja szét a rajta nyugvó adag súlya az aknában, mint a < lágy koksznál, ennélfogva a kemény koksz nincs ugyanolyan mértékbe kitéve a szénsav (C02 ) behatásának széngázfelesleg fcép-10 zósére és így nagyobb mértékben jut az ömlesztési övbe, hogy ott a szénfelesleget , fenntartsa. A kemény koksznak nemcsak az említett előnye van a lágy koksz felett, hanem az a további előnye is, hogy 15 mohóbban nyeli el a szabad foszfort, amely nem egyesült az ömlesztési öv felett a közvetve redukált szénnel; a szabad foszfor ezen feleslege tehát a kokszdarabokon át lefelé visszavezettetik az ömlesztési 20 övbe, hogy ott ismét szabaddá váljék és újabb felszállásnál újabb hatást gyakoroljon a redukált vasra. Arra is kell gondot fordítani, hogy az adag porszerű vagy finoman elosztott 25 anyagtól lehetőleg mentes legyen, úgy hogy az adag egyes darabjai között szav bad átmenet álljon a felszálló gázok és a foszfor rendelkezésére, hogy utóbbinak behatolása a közvetve redukált vasba le-30 hetőleg megkönnyíti essék. A jelen találmány szerinti eljárásnál még sokkal íontosabb, mint a nyers vas előállításánál, hogy a felszálló gázok könnyen hatolhassanak keresztül az adagolási anyagon, 3ö minthogy az új eljárásnál nemcsak az szükséges, hogy lehetőleg nagy érintkezési felület legyen a ssénsavgáz és vasérc között, hanem lehetőleg nagy érintkezési felületnek kell lennie a foszfor és a köz-40 vetve reduikált vas között is, mialatt az utóbbi egy bizonyos hőmérséklet felett van, ami a közönséges nyersvas-folyamatnál nem fordul elő. Az új eljárás azonkívül abban is kiilön-45 bözik a korábbi szabadalmi leírásban ismertetett eljárástól és a közönséges nyersvas-eljárástól, hogy miután a vasnak nagy százaléka az adagban közvetve redukáltatott és a felszálló foszfor rajta keresz-50 tül hatolt, ez a foszforérccel és kovasavval kevert vas az ömlesztési övet nehezen olvadó massza gyanánt éri el, minthogy még nem ment végbe vegyi egyesülés az aránylag nagy mafmnyiségű foszfátkőzet 55 és a kovasav között. A közönséges nyersvas-eljárásnál nem jutnak el a nagy mértékben tűzálló, illetve nehezen olvadó anyagnak ily nagy tömegei az ömlesztési övbe és ha az üzemet úgy vezetnők, mint a nyersvas előállításánál, akkor az olvasztó 60 befagyna, iletve eltömődés állna elő. Másrészt az új eljárásnál a, kokszfelesleg említett alkalmazása által a foszfátkőzetnek , könnyebb oldását idézzük elő, azonkívül felszabadul a foszfor és a hozzákötött oxy- 65 gén nagy része, miáltal a mész válik szabaddá, hogy a kovasavval és az egyéb jelenlevő anyagokkal alkosson vegyületeket, ,1 úgy hogy hár szakadatlanul nagy menynyisé'gű tűzálló, illetve nehezen olvadó 70 anyag jut az ömlesztési övbe, a massza könnyen megolvad ós eltömődés, illetve medveképződés lép fel. Az ömlesztési övbe t jutó anyag mennyisége tűzállósága, illetve nehéz ömleszthetősége következté- 75 ben az olvasztóban végbemenő reakció hosszabb ideig tairt és az adagnak oly gyors áthaladása az olvasztón, mint az a nyersvas-eljárásnál szokásos, a találmány tárgyánál nem engedhető meg, mert kü- 80 1 önben a reakció tökéletlenül menne végbe és nagy mennyiségű foszfor menne a salakban veszendőbe, míg aránylag kevés vasfoszifátot kapnánk és aránylag sok foszforpentoxyd (P2O.-,) kihasználatlanul 85 távoznék. Az adag áthaladásának meggyorsítása azzal a következménnyel is járna, hogy az olvasztó fokozatosan kihűlne és eltömődnék. Amikor az adag az ömlesztési övet el- 90 éri, a redukálatlan vas közvetlenül redukálódik és minthogy ebben az övben szabad foszfor feleslegben van jelen, a közvetlenül redukált vasat ebben az övben a foszfor azonnal átjárja, úgy hogy a 95 foszforvas hasonló módon gyűl össze az ömlesztőmedencében ,mint a nyersvas a közönséges nagyolvasztó eljárásnál, ahonnan a szokásos módon lecsapolható. Ezen folyamat kivitelénél könnyen elő- 100 fordulhat, hogy tisztátalanságok meggyülemlóse, illetve az olvasztómedencében Jellépő medvelképződés üzemzavart okoz. Az eltömődést, illetve az ömlesztőmedencében történő medveképződést néha foszfort, 105 aluminiumot és egyéb elemeket tartalmazó, nehezesen olvadó, illetve tűzálló masszák okozzák. Ilyen üzemzavarok gyakran az adagolás után lépnek fel, ha ' a szénfelesleg az adagban nem elegendő, HQ Nagy szénfeleslegnél ezen zavarok rendesen eltűnnek. Ilyen zavarok kiküszöbölésére előnyös, ha a foszfátadagolást szabályos sorrendben, illetve szabályos periódusokban nyersvas-adagolás követi; pl. négy 115 foszforvasra elegyített adagolást egy
