85105. lajstromszámú szabadalom • Négyhuzalos távbeszélő átvivő berendezés

>leíí.jelent 1934. évi május hó 15-én. MAÖYAfi KIRÁLYf SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 85105. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Négyhuzalos távbeszélő átvivő berendezés. Campbell George Ashley telefonmérnök Montclair, New-Yersey (É A. E. Á.). A bejelentés napja 1921. évi május hó 14-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1916. évi január hó 17-ike. A találmány oly távbeszélő átvivő berendezésekre vonatkozik, amelyek a szakirodalomban általánosan „négyhuzalos" átvivő berendezések gyanánt ismeretesek. 5 Ilyen átvivő berendezéseknél két külön vonalvezeték talál alkalmazást a kétirányú beszélgetés lebonyolítására két egymástól távolfekvő pont között. Az egyik vonalvezeték kizárólag az egyik irányban 10 való átvitelre szolgál a két pont között, míg a másik vonal vezetéken át az ellenkező irányú átvitel megy végbe. Az eddig ismeretes négyhuzalos átvivő berendezéseknél az előfizető állomások 15 vagy a végvonalvezetékek az áramkör négyhuzalos szakaszának mindenik végén közvetlenül vannak összekötve az egyirányú átvitelre szolgáló két vonalvezetékkel és az erősítés megengedett foka ezeknél a 20 berendezéseknél jelentékeny mértékben korlátozva van, a négyhuzalos hurokáramkör „zengési" törekvése miatt, ami onnan ered, hogy az energia nagyon könynyen jut közvetlenül az egyik átvivő vo-25 nalvezetékből a másik átvivő vonalvezetékbe a négyhuzalos áramkör és a végáramkörök összeköttetési pontja között. A találmány tárgya oly áramkörelrendezés, amelynél az átvitel a négyhuzalos 80 áramkör mindenik vonalvezetéke és a végvonalvezeték vagy állomás között akadálytalanul mehet végbe, míg az energia átvitele az egyik négyhuzalos átvivő vonalvezetékből a másik átvivő vonalveze-35 tékbe az összeköttetési ponton át nagy mértékben meg van akadályozva. A találmány lényegét a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, amelyen a találmány tárgyát tevő berendezés egy kiviteli alakja példaképpen vázlatosan van fel- K) tüntetve. Az (1) és (2) átvivő vonalvezetékek négyhuzalos átvivő áramkört képeznek. Az (1) vonalvezeték több (3, 4) egyirányú átvivőt tartalmaz, amelyek a balról 45 jobbra tovaterjedő távbeszélő hullámok erősítésére szolgálnak. A (2) vonalvezeték ugyancsak több (5, 6) átvivőt tartalmaz, amelyek a jobbról balra tovaterjedő távbeszélő hullámokat erősítik. Az (1) vonal- 50 vezeték tehát csakis az egyik iránybán való átvitelre szolgál, míg a (2) vonalvezetéken át csakis az ellenkező irányú átvitel megy végbe. Egyszerűség kedveért a rajzon mechanikai átvivők vannak fel- 55 tüntetve, magától értetődik azonban, hogy bárminő rendszerű távbeszélő átvivő hasz- \ nálható. Az (A) állomáson az (1) és (2) vonalvezetékek a (7) vonalvezetékkel, míg a (B) állomáson az (1) és (2) vonalveze- 60 tókek a (8) vonalvezetékkel vannak kapcsolva. A (7) és (8) vonalvezetékek táv- 1 beszélő központokban vagy előfizető állomásokon végződhetnek. Az az elrendezés, amelynek révén a négyhuzalos áramkör 65 a (7) ós (8) végvonalvezetékekkel van kapcsolva, általánosan ismeretes. A (9) kiegyensúlyozó műhálózat vagy művonalvezeték úgy van megválasztva, hogy impedanciája a (7) vonalvezeték impedan- 75 ciájával egyenlő, míg a (10) vonalvezeték impedanciája úgy van megválasztva, ~ hogy a (8) vonalvezeiték impedanciájával egyenlő. Ezen feltételek mellett a (2) vot