84677. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltoztató közlőmű
_ 4 — dezve, hogy ha a dob előre hajtandó, akkor a hajtó felület, mely ezen célra használandó [pl. a (105) felületj, a (102) csapok behatása alatt excentere excentricitásának (94 a) 5 középpontja előtt lesz, ha ezen felület viszsza van húzva [az excentricitás (94a) középpontját a következőkben röviden középpontnak fogjuk nevezni]. Ennek következtében, ha a excenter előrelengését kezdi 10 meg, akkor először a hajtó alatt erősíttetik meg és a (105) működő felületet kifelé a dob felé szorítja és azután a hajtót és dobot előre viszi, mialatt az excenter lecsúszni kezd, készen ahhoz, hogy Adsszalengését 15 megkezdje. A hajtó dobijai együtt előremenni törekszik, mely utóbbi az előbbit az excenteren lefelé csúszni készteti, amíg a hajtó a (102) csapba ütközik, amikor a dobtól felszabadul és visszatér eredeti hely-20 zetébe. A (91) és (92) hajtók a (102) csapok által, melyek mindkettőjükön keresztül nyúlnak, fázisban tartatnak:. Ha a (91) hajtó felső (106) munkafelülete működik, 25 akkor a (92) hajtó alsó (105) munkafelülete van üzemben, de minthogy megfelelő excentereik 180°-kal el vannak tolva, az említett munkafelületek együttesen hajtják a dobot előre. Hasonlóan a vissza-30 menő löketnél, ha a (91) hajtó alsó (107) felülete működik, akkor a (92) hajtó felső (104) felülete van üzemben. Ha a dobot hátrafelé kell hajtani, akkor a (95a) agy ts a (95) tárcsa az excenterhez képest úgy tolatnak el, hogy a (102) csapok a (92) hajtót ellentétes (104) munkafelületével excentere (94a) középpontja mögé he lyezi. Ennek folytán ha az excenter hátrafelé való lengését kezdi meg, először 40 a (104) munkafelület alatt rögzittetik. amíg az említett felület a dobhoz szorította, mire, minthogy az excenter a hajtói kifelé tovább nem tolhatja, a hajlót és a dobot magával viszi és így a dobot hátra-45 felé hajtja. Amint az excenter lefelé csúszik, hogy mozgását megfordítsa, a hajtól felszabadítja és a (102) csapok a hajtót megállítják és megfordítják és azt eredményezik, hogy kezdeti helyzetébe visz-50 Kzavitetik. Ha a szerkezet visszafelé működik, akkor a (92) hajtó a (91) hajtóval mindig fázisban van, azonban működő munkafelülete mindig az ellenkező oldalán van azon felületnek, melyeri: a (91) 55 hajtó működik. Ugyanezt az eredményt kaphatjuk természetesen, ha egy munkafelületet használunk a hajtón mindkét irátíyban való hajtás számára és pedig annak oly helyzetekbe való tolása által, melyek az excenter (94a) középpontja 6( mellső vagy hátsó Oldalán fekszik, aszerint, amint előre vagy hátrafelé kíváaunk hajtani, azonban sokkal kisebb szögalatti eltolás lesz e célra szükséges, ha a két munkafelületet használjuk, mint amilyen c>l szükséges, ha csak egy munkafelületet használunk. A. hajtómechanizmusnak egyik fontos jellegzetessége, hogy az excenter és a hajtó között (98) vagy (99) antifrikciós 7( görgők vagy golyók egy sora vagy valamely más hasonló eszköz helyezhető el, ami a hajtó és az excenter közti súrlódást oly mértékre csökkenti, amely kisebb, mint a hajtó és dob közti súrlódás. 75 Ez lényegileg meggátolja, hogy a hajtó a dobon csússzék és azon berágódjék, ami bekövetkezhetik, ha a hajtó a dobhoz: szoríttatik és a dobnál lassabban / halad, minek mindkét esetben t. i. a köztük való 8C érintkezési periódus kezedetén és végén be kell következnie, miközben a hajtó sebessége növekedik némely periódus után és mielőtt elérte legnagyobb sebességét, amelyen lényegileg a dobbal sin- 85 chronismusban van és megfordítva. A másik hajtó csoport, melyet a (90') hüvely működtet, ugyanoly szerkezetű, mint a fent leírt, kivéve a visszafutást és a megfelelő alkatrészeiket ugyanazon szá- 90 mokkái jelöltük meg egy vessző hozzáadásával. A működés ismertetése: Tegyük fel, hogy a készülék! az előremenetre állítandó be, vagyis a (81) és 95 (82) hüvelyek a legszélső balodali helyzetben vannak, amint azt az 1. ábra mutatja, úgy hogy az: excentereik középpontjai azoknak leghátsó helyzetében a nekik megfelelő hajtók felületei mögött van- 10 nak, mely hajtók előremenő löketük alatt az említett középpontok előtt vannak. A (20) hajtótengely forgása a (24) fogaskerék és az ezzel kapcsolt (37) fogaskerék útján a (34) se,gédtengelyre vitetik át, 10 melynek (38) és (39) forgattyúi a (40) és (40') kapcsolórudakat működtetik, miáltal a (42) és (42') oscillátorok (43) és (43') csapjiaik körül lengésbe hozatnak; ezen lengés a meghajlított (47) és (47') kap- 11 csolórudak útján a (49) és (49') hajtókarokra vitetik át, melyen lengésbe jönnek, miáltal a velük összekötött (90) és (90') hüvelyek is lengésbe hozatnak. A (90) hüvely lengése alatt magával 11:
