84657. lajstromszámú szabadalom • Forgóhengeres mótor

Megjelent 1934. évi május hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84657. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Forgóhengeres motor. Société Clerget et Cie cég Páris. A bejelentés napja 1913. évi június hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1912. évi június hó 8-ika. A íorgóbengerű motoroknál a ki- és be­ömlő szelepeket eddig úgy rendezték el, hogy mértani tengelyeik a henger és a motortengely mértani tengelyein átmenő 5 síkban voltak, s mindegyik beömlőszelep, mely a jármű haladási irányában a ki­puffogó szelep mögött volt, egy a karburá­torral közlekedő főcsőből kiágazó csövön át kapta az égési elegyet; ezen tápcső 0 axisa szintén az előbb említett síkban fog­lalt helyet. A jelen találmány tárgya a szelepeknek a jármű haladási irányához képest való új elrendezésére vonatkozik s célja a be-5 vezetőcsövekben fellépő kondenzálódásnak meggátlása. E célból a ki- és beömlőszele­peket, valamint a bevezetőcsövet úgy ren­dezzük el, hogy mértani tengelyeiken ke­resztülfektetett sík ne legyen párhuza-0 mos a haladásiránnyal és ne menjen ke­resztül a motortengelyen, hanem a hala­dásiránnyal és a motortengellyel megha­tározott szöget képezzen. A csatolt rajzon példaképpen 5 1. ábrán függélyes metszetben, 2. ábrán pedig alaprajzban van egy hen­ger a szelepekkel feltüntetve. Az (n) hengernek a két (a, b) szelepé­nek axisán keresztülfektetett sík a talál-0 mány értelmében az (x, x) motortengely irányával s ennek megfelelően a haladás irányával szöget zár be. E szöget a követ­kező mérlegelés szabja meg: Ha egy forgómotor bármely pontjának térbeli 5 útját vizsgáljuk, azt csavarvonal gyanánt ismerjük fel, mely a jármű haladó és a motor i(x, x) körül forgó mozgásából adó­dik. A motor tehát a környező levegőhöz képest oly viszonyos pályát fog leírni, mely egyszerűen fordítottja egy az álló 40 járművel szemben, a jármű sebességével haladó csavarvonalalakú légáramnak; e légáramot olyannak kell elképzelni, hogy iránya és nagysága mindenütt az említett csavarvonal egy érintőjének felel meg. 45 Ha már most egy ily érintő mentén képzeljük el az (a, b) szelepek és (f) bebo­csátócső tengelyein keresztülfektetett sí­kot, akkor nyilvánvalóan az (n) hengerre ható' légáram e síkkal párhuzamosan fog 50 mozogni, úgy hogy az (f) cső a légáram­lás irányában mindig a henger mögött lesz. Ezen sajátos elrendezés folytán az (n) hengereket érintő, felmelegedett levegő s 55 a kipuffogás gázai minden oldalról körül­áramolják az (f) bebocsátócsövet, mely tehát állandó melegen tartatik. A hengereket és szelepeiket tartalmazó síkoknak a haladás irányával bezárt szö- 60 gét a legnagyobb motor sebesség és hala­dási sebesség tekintetbevételével állapít­juk meg. Minthogy a tekintetbe jövő vál­takozó üzemkörülmények között az emlí­tett csavar emelkedési szöge aránylag 65 alig változtatja irányát, az (f) bevezető­csövek mindig elegendő mérvben áramol­tatnak körül a henger mellől hátraáramló meleg gázok által, úgy hogy a kondenzáció ez esetben is elkerültetik. A gázok fűtő- 70 hatása természetesen többé-kevésbbé csök­kenni fog aszerint, hogy az üzemviszo­nyok mennyire közelítik meg az elrende­zés alapjául vett maximális értékeket. Hogy az (f) csövek szabadon tágulhas- 75 sanak ki, a (d) bevezetősisakokba (e) csa­varanyákkal rögzíttetnek, míg alsó, az (o) karterbe, vagy egy főcsőbe nyúló vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom