84602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veteményes felületek mesterséges esőztetésére

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI HllíÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 84602. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás veteményes felületek mesterséges esőztetésére. Zaiider Ernő mérnök Offenburg*. A bejelentés napja 1921. évi november hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi április hó 15-ike. Ismeretes a Hartmann-féle 283654. sz. német szabadalom szerinti, szúrófuvókák­kal ellátott csődarabok olykép való alkal­mazása talaj f elületek esőzt etésére a esővel 5 párhuzamos tengely körül való forgatása által, hogy az esőztetőcsővel párhuzamo­san és ez alatt balról jobbra keskeny, esőz­tetek sáv vándorol tova. Ismeretes továbbá az említett szaba-10 dalmi leírásból az esőztetett sávnak ezen. ide-odavándorlását a szükséges csapadék­mennyiség kihozása céljából többször megismételni. Az esőztetett sávok köralakú vándorlása 15 ismeretessé vált a kiömlő víz visszaható nyomásának hatása alatt gyors forgást végző, szokásos pázsitpermetezők haszná­lata folytán. Ezen sugáralakúan vándorló esőztető-20 berendezések egyikénél sem vették azon­ban eddig tekintetbe a növények élettani szükségletét. Kiindultak abból, hogy a víz leadása a növényeknek használ és bizo­nyos csapadékmennyiségeket lehetőleg 25 gyorsan adtak le, hogy az esőztetőberen­dezés gyakori elállítása által megfelelő napi teljesítményt érjenek el. Beható, két évre kiterjedő kísérletek azonban a következő eredményre ve-30 zettek: Az összes, nem túlnyomóan homokos ta­lajok számára a vízleadásnak időegysé­genként oly csapadékmennyiségekben kell történnie, melyek jelentékenyen kisebbek. 35 mint az eddig szokásos mennyiségek, hogy a talaj elkérgesedését megakadályozzuk és a talaj nyelőképességét túl ne terhel­jük. Kitűnt továbbá, hogy a víznek a le­vegő általi oly fontos előmelegítése meg- 40 követeli, hogy a kilépő sugárnak egyrészt nem szabad túlságosan hosszú időn át egy és ugyanazon légrétegben maradnia, mert különben azt a párolgási hő elvonása által túlságosan lehűti, és hogy másrészt a ki- 45-lépő sugárnak túlságosan gyorsan sem szabad legelső helyzetébe visszatérnie, hogy a levegő a szomszédos, az esőztetés behatása alatt nem álló légrétegekkel való kicserélődés által újból előmelegedhessen. 50 Eddig percenkint körülbelül 0.8—1.5 mm csapadékkal számítottak. Ezeket a csapa­dékmennyiségeket használja úgy KrausR­Mannesmann, mint a Schlauchlose Rohr­anlagen G. m. b. H. cég Mayer-féle rend- 55 szere és Hartmann is említett szabadalmi leírásában hasonló számokat ad meg. Az összes, túlnyomóan nem hosmoktar­talmú talajok elkérgesedésének lényegére irányuló beható kísérletekből kitűnt, hogy 60 a víz megállását a talaj felületén minden körülmények között meg kell akadályozni, hogy tehát egy helyre való tartós esőzés esetén a leadott vízmennyiségnek jelenté­kenyen kisebbnek kell lennie, mint amek- 65-kora a talaj kezdeti nyelőképessége, mi­után ez utóbbi az esőzés tartamával a fo­kozódó telítés folytán csökken. Vándorló esősávoknál az esőmennyiséget olykép kell megállapítani, hogy a víz már 70 az esősávnak az esőztetett talajdarab fe­lett való időzése folyamán sem maradjon meg a felület felett említésreméltóan, azonban a talajnak a leadott vizet az eső­nek ugyanezen talajdarabra való vissza- 75 téréséig minden körülmények között meg kell emészteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom