84405. lajstromszámú szabadalom • Binokuláris műszer szűk üvegek megvizsgálására
Megjelent 1934. évi junius hó 43 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84405. SZÁM. — VII/íl. OSZTÁLY. Binokuláris műszer szűk üregek megvizsgálására. Dr. Wessely Emil gyakorló orvos és Oesterr.-Ung-. Optische Anstalt C. P. Goerz Gesellschaft m. l>. H. Wien. A bejelentés napja 1921. évi november hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi december hó 16-ika. A találmány tárgya binokuláris műszer főkép az emberi és állati test szűk üregeinek megvizsgálására. Az ilyen műszereiket eddig két pár sík-5 tükörből és pedig minden szem számára egy-egy síktükörpárból készítették, melyek úgy hajlanak a vizsgálandó tárgy íelé, hogy a belőle divergálóan kilépő sugarak a tükrökön történő reflexiójuk után 10 párhuzamosan irányítva tárgylencséken keresztül a megfigyelő egyén szemeibe jutnak. Ezen ismert szerkezetű műszerek azonban nemcsak bonyodalmasak ós drágák és 15 azonkivül nehezen tisztíthatók és sterilizálhatok, ami nagyon hátrányos akkor, ha a műszer sebészeti célokra szolgál, hanem optikai tekintetben is hiányosok, minthogy a látótér igen korlátozott és a suga-20 rak párhuzamosan jutnak a megfigyelő egyén mindkét szemébe, úgy, hogy a képek nem jelennek meg plasztikusan. A találmányt szűk üregek megvizsgálására szolgáló olyan binokuláris műszer 25 képezi, mely egyszerű kivitelű, olcsó, könnyen tisztítható és sterilizálható és melynél a megfigyelt tárgyból jövő fénysugarak oly divergenciaszög alatt jutnak a megfigyelő mindkét szemébe, mely ket-30 tös kép létesülését kizárja. Ezen cél elérésére a pupillák szimmetriasíkjához szimmetrikusan fekvő két tükörpár ismert elrendezését használjuk fel, mely tükörpároknál a találmány értelmé-35 ben a reflektáló felületeknek oly kölcsönös helyzete van, hogy a munkatávolságban fekvő tárgytól jövő, a két belső tükörfelületet divergálóan érő fénysugaraik úgy reflektáltatnak, hogy a külső tükörfelületeken történő második reflexió következ- 40 tében oly szögben jutnak divergálóan a pupilláikba, hogy a kétoldalt képezett tárgyképek tiszta látótávolságban közös tárgyképben egyesítve jelennek meg. A találmánynak legegyszerűbb! fogana- 45 tosítási alakjánál mindegyik tükörpár két tükre a megfigyelendő tárgy felé konvergál. A mellékelt vázlatos rajz 1. ábrája a találmányt képező műszer 50 legegyszerűbb foganatosítási alakját, a 2. ábra pedig módosított foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán (sl, s3) és (s2, s4) a megfigyelő egy-egy szeme számára való két 55 pár függőleges sík tükröt jelöl, melyek a szem középsíkjához szimmetrikusan fekszenek. Az ezen szimmetriasík és a külső (Sl) és (S2) tükrök közötti (a) szögek közel 45°-nak és a találmány értelmében: a 6C> szimimetriasík és a belső (S3) és (S4) tükrök közötti (oc) szögek kisebbek az («) szögeknél úgy, hogy mindegyik tükörpár (Sl, S3) és (S2, S4) tüikrei a megfigyelt (C) tárgy felé konvergálnak, mely tárgyat a 65 feltüntetés egyszerűsbítése céljából az említett szimmetriasíkban fekvőnek tételeztük fel. A (G) tárgyból a belső (S3) ós (S4) tülkröfc felé haladó (G, bl) és (G, b2) sugarak a (b, cl), illetve (b2, c2) irányokban és 70 azután aj külső (sl, S2) tükrök által a (cl, Al), illetve (c2, A2) irányokban a megfigyelő (Al, A2) szemeibe reflektáltatnak. A (Cl, Al) és (c2, A2) egyeneseik a szimmetriasíknak oly (B) pontjában metszik egy- 75 mást, mely a megfigyelt tárgy két egybeeső (B'l) és (B'2) képéniek egy részét képezi. A (bl, cl) és (b2, c2) egyenesek az 1.
