84405. lajstromszámú szabadalom • Binokuláris műszer szűk üvegek megvizsgálására

ábrán a reflektáló sugarak szerkesztésénél ismert módon alkalmazott (Bl, KI) és (B2, K2) segédvonalak részei. Az 1. ábrából látható, hogy a (B) képből a megfigyelő (Al, 5 A2) szemeibe menő sugarak által bezárt (Al, B, A2) szög lényegesen nagyobb, mint a (G) pontból jövő sugaraknak megfelelő (bl, G, b2) szöge, a megfigyelő egyén tehát a megfigyelt tárgyat nem 10 úgy Iája, mintha az szűk üregben volna elrejtve, hanem ijmintha az, szemei előtt szabadon feküdne. Az (a) és (y) szögek alkalmas megválasztása által az egybeeső (Bl) és (B2); képeik tetszőlegesen közel 15 hozhatók a (G) tárgyhoz, a megfigyelő tehát a megfigyelt tárgyat úgy látja, ;imint szabad szemmel, de az nyíltan fekszik előtte. Az 1. ábrán az i(Sl, S2, S3, S4) tükrök fémből vagy ezüstözött üvegből áll-20 nak, a 2. ábrán pedig mindegyik \(S1, S2) és (S3, S4) tükörpár ,megfelelő trapezoidkeresztmetszetű tükörprizmával van helyettesítve. A (G) tárgyból jövő sugarak mindegyik prizmának szemben fekvő /(SÍ, 25 S2), iletve (S3, S4) oldalain teljesen retflektáltatnak, míg a prizmáknak másik két oldalát .úgy kell köszörülni, hogy a tárgyból jövő sugarak ezen oldalakra merőlegesen lépjenek (al)-nél és (a2)-nél ezen 30 prizmákba és azokat (dl)-nél és (d2)-nél a megfelelő határlapokra ismét merőlegesen hagyják el, hogy a szóródás (diszperzió) hatását minimálissá tegyük. Egyebekben a szerkezet ugyanaz marad, 35 mint az 1. ábrán látható műszernél. Minthogy a sugarak a 2. ábrán feltüntetett műszernél hosszú útat tesznek meg üvegben, a (Bl) és (B2) pontok a (hl), illetve (h2) helyzetből, melyet fém- vagy ezüs-40 tözött üvegtükrök esetében elfoglalnának, kissé .eltolatnak. Hasonlóképen a (Pl, P2) pontok, melyekben (G)-ből a megfigyelő egyén szemeit látnók, a tükrök alkalmazásának megfelelő (pl, p2) helyzetükből 45 eltolatnak. Ezeket a csekély eltéréseket a műszer pontos méreteinek meghatározásánál figyelembe kell venni. A tükörpárok és a megfigyelő szemei közé természetesen alkalmas tárgylencsé- 50 ket is iktathatunk. A tükörpárokat azonkívül a szem pupillaállásának megfelelően beállíthatóvá tehetjük. Azonkívül az («) és (y) szögek különbsége is szabályozható lehet, oly célból, hogy a műszert kü- 55-lönféle megfigyelők szemeihez beigazíthassuk. Rendszerint a műszert minden tárgylencse nélkül használjuk, főkép szűk üregekben végzendő műtéteknél. Ez esetben! a műszert igen nagy előnnyel alkal- 60 mázzuk, minthogy egyszerű, könnyű és olcsó, könnyen tisztítható és sterilizálható és azonkívül lehetővé teszi, hogy a tárgyat ép oly élesen és tisztán! lássuk, mint szabad szemmel, ami a műtétet; lé- 65 nyegesen megkönnyíti. A két tükörpárt vagy prizmát ismert módon alkalmas állványon erősíthetjük meg. A vizsgálandó tárgyra megfelelő eszközökkel fénynyalábot vetítünk. 70 Szabadalmi igények: 1. Tükrös szemüveg testüregek binokuláris megfigyelésére, melynél az emberi pupillatávolság reflektáló felülétek által látszólag redukáltatik, azáltal jel- 75 lemezve, hogy a munkatávolságban levő tárgytól jövő, a két belső tükörfelületeit divergálóan érő fénysugarak úgy reflektáltatnak, hogy a külső tükörfelületeken történő második reflexió- 80 juk folytán oly szög alatt jutnak divergálóan a pupillákba, hogy a kétoldalt képezett tárgyképek közös tárgyképben tiszta látótávolságban egyesítve jelennek meg. 85 2. Az 1. igényben védett műszer foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a belső tükröző felületek és a szimrnetriasík által bezárt szögek kisebbek, mint a külső tükrözőfelületek és ezen 90 szimmetriasík által bezárt szögek. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.