84318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagnal égési erőgépbe való bevezetésére

_ 2 — lási nyílás szűk és oly közbeeső falban vau elrendezve, mely a nyílás közelében maga is vékonyfalú, úgyhogy az átömlési nyílás hatása vékony lemezben lép fel. A közbe-5 eső fal vastagsága célszerűen á nyílás pe­remétől kifelé növekszik, úgyhogy a lemez a szükséges szilárdsággal és hővezető­képességgel bír és emellett szájcsőszerűen hat; ily módon vékony, egyenletes sugár 10 keletkezik. Üzemben kitűnt, hogy egyik, esetleg mindkét oldalán kúposán kiképe­zett szájesőlemez kitűnő eredményeket szolgáltat. Főleg nagyméretű gépeknél arról is kell 15 gondoskodnunk, hogy a hengerben a kom­primált levegőt csekély térre koncentrál­juk, még pedig annak a tüzelőanyagnak a pályájában, mely az előégési kamrából a hengerbe áramlik, úgyhogy a komprimált 20 levegő számára való tér az átömlési nyí­lás és a dugatyúfelület között csökken és iaz elgőzölögtetett tüzelőanyag alaposan oszlik el a komprimált levegőben, az elő­égési kamrából való, aránylag csekély 25 áramlási sebesség mellett. Ezen cél elérésére a kompressziókamrát a találmány szerint konaxiálisan képez­zük ki az előégési kamra nyílásával és akként méretezzük és alakítjuk, hogy a 80 komprimált levegő, a dugattyú segélyével, ezen a helyen koncentráltassék. Ezt az eredményt célszerűen a dugattyú és a hengerfej között elrendezett, gömbsüveg­alakú vagy boltozott kamra segélyével ér-85 jük el, mely az előégési kamara átáram­lási nyílásával és a befecskendezési száj­csővel konaxiális. Emellett igen csekély játék van meghagyva a dugattyúfelület és a kompressziókamrát határoló henger-40 fej sík felülete között. Ily módon a du­gattyú kompresszió-löketének végén, a henger összes komprimált levegője ebben a kompressziós kamrában koncentrál­tatik. 45 A dugattyú célszerűen síkfelületű, míg a boltozott kompressziókamra nagysága a henger terjedelme és az elérendő kom­presszió foka szerint igazodik, de minden­esetre olyannak kell lennie, hogy bizto-50 sítsa a tüzelőanyag egyenletes elosztását a kamrában és onnan a hengerben, ha a dugattyú kifelé mozog a hengerből. Ez az elrendezés nemcsak a tüzelő­anyagnak jobb elosztását biztosítja az elő-65 égési kamrában végbemenő kisebbmérvű elégésnél és ezen kamrában uralkodó ala­csonyabb nyomásnál, hanem a kom­pressziókamra alakja a tüzelőanyag he­lyes elosztásához is hozzájárul és henger­fej szilárdsága és élettartama tekinteté- 60 ben is előnyös. A lapos dugattyúfej a le­hető legcsekélyebb játék meghagyását teszi lehetővé a dugattyú és a hengerfej között, a felcsapódás veszélye nélkül és a dugatyú egész felső felületét hagyja sza- 65 badon a tüzelőanyag számára, amikor a dugattyú visszafelé mozog. Emellett nem kell tartanunk bordáitól vagy fejformájá­nak egyéb szabálytalanságaitól eredő sza­bálytalanságoktól, ami szerkezeti szem- 70 pontból előnyös. A lapos dugattyúfejet és a hengerfejet teljesen symmetriásan képezhetjük ki és a két kritikus felületnek ezen teljes sym­metriája helyesen egyenlíti ki a dugattyú- 75 nak és a hengernek hőokozta kiterjedését és csökkenti a felhevített henger magas hőmérsékletének kedvezőtlen befolyását. Ily módon kiküszöböljük a töréseket és a dugattyú és a hengerfejek élettartama nö- 80 vekszik. A kompresszió-kamra, légkon­centrációjával, kedvezően működik együtt az előégési kamrával abban a tekintetben, hogy több tüzelőanyagot égethetünk el a hengerben, ugyanazon előégési nyomás g5 alatt és viszont, hogy ugyanazon tüzelő­anyagmennyiség mellett csekélyebb e!ő­kompresszió nyomást alkalmazhatunk. Ez­által kedvező hatást biztosítunk abban az esetben is, ha az előégési kamrában ural- 90 kodó nyomás csökkenne. A mellékelt rajz példaképpen, a talál­mány tárgyának célszerű foganatosítási alakjával felszerelt kétütemű gépet szem­léltet, még pedig a hengerfejen és az elő- 95 égési kamrán át vett függélyes középmet­szetben és a dugattyúnak felső végállásá­ban. (A) a géphenger, (B) a dugattyú, (C) a hűtő vagy vízköpeny, (D) az előégési 100 kamra, (E) a tüzelőanyagot befecskendező szájcső, melyen át a tüzelőanyagot, pl. ola­jat, alkalmas szivattyú útján betápláljuk. A hengerfej célszerűen az (E) szájcsővel szemben áttöréssel van ellátva, mely az 105 (e) betét felvételére szolgál. Ennek a betét­nek központos (1) nyílása a henger égési terét a (D) előégési kamrával köti össze. Az (1) nyílás, mely a dugattyúfelülettel szemben szűk, az (e) betét vékony falában 110 van elrendezve. Az (e) betét célszerűen kicserélhető, ahol is más-más alakú és más-más átöm­lési nyílással bíró, különböző betéteket he­lyezhetünk be, oly célból, hogy a tüzelő- 115 anyag iminéműségéhez és az üzemi feltéte­lekhez képest mindenkor a legjobb hatást érhessük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom