84291. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű hajtőcsavaroknak belső égésű erőgépekkel való hajtására

Megjelent 1934. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84291. SZÁM. — Vd/2 OSZTÁLY. Hajtómű hajócsavaroknak belsó' égésű eró'gépekkel való hajtására. Fried. Krupp A. G. Germaniawerft cég Kiel-Gaarden. A bejelentés napja 1921. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi február hó 5-ike. Az olyan hajók csavartengelyei, melye­ket belső égésű erőgépekkel hajtanak, ve­szélyes forgó-rezgő jelenségeknek vannak alávetve, melyeknek oka, legnagyobb rész-5 ben, a hosszú tengelyben és a hajtógép nagy tömegében keresendő, melyek az egész rendszernek saját rezgési számait annyira csökkentik,, hogy ezek a számok könnyen megegyezhetnek a belső égésű 0 erőgép aránylag nagy fordulatszámaival. Minthogy pedig a hajógépek fordulatszá­mainak tág határok közt változtathatók­nak kell lenniök, ezért sok esetben lehetet­len a szabályozási körletet a veszélyes rez-5 gési terület határain kívül helyezni. Vastagabb csavartengelyek alkalmazá­sával a kritikus fordulatszámokat kissé növelni lehet ugyan, ez azonban csak az elsőfokú kritikus fordulatszámokra áll, 0 míg a másodfokú kritikus fordulatszámok, melyek gyakran igen zavaróan hatnak, azzal csak lényegtelenül befolyásolhatók. A jelen találmány célja már most az, hogy a másodfokú kritikus fordulatszá-5 mot a gépnek a két elsőfokú kritikus for­dulatszám közt fekvő szabályozási körle­téből eltávolítsuk. Ezt a célt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a ha.jtógép len­dítőkerekét a csavartengelyen a gép kap-3 csolókarimájától annyira hátrafelé, azaz a csavartengely vége felé eltoltan rendez­zük el. hogy a rendszernek a gép szabályo­zási körletén belül fekvő, másodfokú saját rezgési számai a rendszer elsőfokú saját j rezgési számának egészszámú többszörö­seivé legyenek. A viszonyokat a következő számszerű példával világítjuk meg közelebbről, mely lehetőleg pontosan megfelel a tényleges állapotoknak. 40 Egy hathengerű hajómotornak, melyet normálisan pl. percenként n = 110 fordu­latszámmal kell hajtani, veszély nélkül pl. n 120 és n = 70 fordulatszámhatárok közt szabályozhatónak kell lennie. Legyen 45. ezen motor elsőfokú saját rezgési száma: nl - 390, másodfokú saját rezgési száma, pedig: nll = 570, ami megfelel a szokásos kivitelnek. A tapasztalat szerint inár most ezen hengerszámnál főleg a harmad- és 50-hatodrendű rezgési számok érvényesülnek erősebben. A berendezésre tehát az n — 65, n --- 130 és n = 95 fordulatszámok közelébe eső területek jelentenének veszélyt, me­lyeknek az elsőfokú, hatod- és harmad- 55. rendű és a másodfokú hatodrendű saját rezgési számok felelnek meg, míg a másod­fokú harmadrendű (n = 190) rezgési szám már a gép szabályozási körletén kívül fek­szik. 60 A mellékelt magyarázó rajz 1. ábráján ezek a területek, melyek a berendezésre veszélyes zónát jelentenek, a rezgések ki­lengéseinek a fordulatszámokra való fel­vitelével vannak szemléltetve. Ebből a 6i> rajzból világosan kitűnik, hogy a motor fordulatszámai, n = 70 és n =120 közt tör­ténő manőverezéskor, folytonosan keresz­tülmozognak a veszélyes zónán (n = 95), melyet a másodfokú hatodrendű rezgési 70 szám ad meg. Látható továbbá a rajzból, hogy a rez­gésmentes fordulatszámterület a legna­gyobb lesz akkor, ha a két kritikus fordu­latszám: nI3 és n6II egybeesik. A két kri- 75 tikus fordulatszámnak ezt az egybeesését

Next

/
Oldalképek
Tartalom