84265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés petroleumnak és más olajoknak folytonos desztillálására és frakcionálására

- 3 — Az elgőzölögtető térből kilépő gőzök az első torony fenekéhez vezettetnek, a tor­nyon át felemelkednek és a kővetkező to­rony fenekéhez áramlanak. A gőzök tehát 5 a tornyokon zegzugos vonalban áramlanak, át és végül az utolsó torony : \L1) kibo­csátó nyíláshoz jutnak, mely szívó szivaty­tyúval van összekötve, úgy hogy a '(I) / elgőzölögtető tér is állandóan szívás alatt 0 áll. Mindegyik (M) torony feneke egy-egyj zárt (O) térrel van összekötve, mely ;a to­ronyban kondenzált olaj felfogására szol­gál. A hűtést és kondenzálást mindegyik toronyban a (P) csövek végzik, meilyeken 5 nyersolaj árama halad keresztül. A nyers­olaj az utolsó torony (P) csövein Iát lép be és a kondenzálandó gőzökkel ellen­áramban egymásután az összes tornyokon átáramlik és végül desztillálás céljából az 0 (A) csőbe lép. Az olajnak ilyen bevezetés^ által hőben megtakarítást érünk el, mert ",a desztillálandó olajat a párlat kondqnzálá­sára hasznosíthatjuk. Emellejtt a (P) csö­vekein átáramló nyersolaj fokozatosan fel­j melegszik, úgy hogy az egyes (N) 'tor­nyokban különböző hőmérsékletek ural­kodnak. Ennek "következtében a tornyo­kon átáramló pjárlat frakcionált konden­zálását érjük el és mindegyik torony Inás ) és más kondenzátumot szolgáltat. Az egyes tornyokban fenntartandó hőmérsékletet á (P) kondenzáló csöve/ken játáramló nyers­olaj sebessége útján tág határok között szahályozhtajuk és az £gyep tornyokban > kondenzálódó olajminőség ezen áramlási sebeisségtől függ. A .tornyokba lépő gő­zöket a lejtős ,(Q) lemezek terelik ia (P) csövek felé. A tornyok száma a kezelendő nyersolaj" 1 minőségétől és az elérejpdő frakcionálási foktól függ. Rendszerint hat torony eleJ gendő. A maradék oxidálására és aszfalttá való átalakítására szolgáló berendezés a követ-i kező: A forró maradékot, mely a (D) eigőzö­lögtető térből a zárt (L) tartályba ömlik, a hővesztejség ellen elszigetelt (R) csövön át az (S) térbe vezetjük, melynek elren-i dezése a (D) elgőzölögtető téréhez hasonló. A maradék az (R) csövön való átáram­lása közben esetleg kissé kivehető, oly célból, hogy az oxidációhoz szükséges hő­mérsékleteit felvegye, A forró maradék az (S) oxidáló térben elrendezett vályú­kon eloszlik és ezek mentén lefolyva a (T) kibocsátó cső felé áramlik. Miközbení a maradék vékony réteg alakjában a vá­lyúkon. végigfolyik, forró levegőnek fel­felé haladó áramával találkozik. A le^- 60 vegő az (U) bejbocsátó szelepen át lép be. Az oxidált maradék a (T) kibocsátó csövön át a (V) felfogó tartályba ömlik, ahonnan nagyobb tartályokba vezettetik. Ezen tartályokban a maradékot szükség 65 esetében még egy rövid utólagos fúvatás­nak vetjük alá és egy a rajzon nem áb­rázolt kígyócsövön átáramló nyersolajáram útján lehűtjük. A még képlékeny aszfal­tot formákba vezetjük és leülepedni hagy- 70 juk. Az oxidálás folyamata alatt a mara­dék, a levegő és az oxidáló tér hőmérsék­letét gondosan oly hőmérsékleten tartjuk, mely 250°-on felül van. Egyúttal arról is gondoskodunk, hogy a maradék áram- 75 lása egyenletes legyen. Az oxidáló térben felfelé áramló levegő a forró maradéknak részleges bomlását idézi elő; ©mellett, nehezebb párlat kép­ződik, melyet a forró levegő magával ra- 80 gad. Ezt a gőzt az (X) kondenzáló tor­nyokban, melyek a leírt (N) tornyokhoz hasonlók, frakcionált lecsapásnak vetjük alá. A párlat és a forró levegő melegét a tornyokon ellenáramban átáramló nyers- 85 olaj veszi fel. Ezt a nyersólajáramot az (N) tornyokon átvezetett árammal kever­jük és együttesen az (A) hevítőcsőbe ve­zetjük. Az üzemben a hőveszteségeket azáltal 90 kerüljük el, hogy az egész berendezést, vagyis az (A) csőnek,a (D) és (S) terek­nek, az (N) tornyoknak, az (L) és (W) tartályoknak és az (X) tornyoknak kül­sejét gondosan elszigeteljük. 95 A berendezésnek a 2. és 3. ábrán fel­tüntetett foganatosítási alakjánál az olajat két fokban desztilláljuk és ezután, aszfalt előállítása céljából forró levegővel ke­zeljük. Az első desztilláló fokozatban az olajat a (D) térben kezeljük, mely a leírttal azo­nos és az (E) vályúkkal, a (G) szeleppel, a (H) elosztó tölcsérrel, a (K) hőmérsélklet­szabályozóval és a maradék, illetve a gő- 105 zök kibocsátására szolgáló (G), illetve (J) csövekkel van ellátva. Az olajat a (D) térbe való belépés előtt az (a) csőkígyó­ban hevítjük, mely több egyenes csőda­rabból áll, melyek végeiken könyökcsö- no vek útján, vannak összekötve (3. ábra,). Az (a) cső'kígyó és a (D) tér hevítését a (b) gázlángzó útján végezzük, melynek lángja először az (a) csőkígyót hevíti és ezután alkalmas füstcsöveken át lépve a ii& (D) tér körül áramlik. Az egész beren­dezés az (s) to'kban va^i elrendezve, melyet a rajzon vázlatosan tüntettünk fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom