84265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés petroleumnak és más olajoknak folytonos desztillálására és frakcionálására

— 4 — A (J) kibocsátó csövön át kilépő gőzöket a leírt módon az (N) tornyokbaji vagy tornyok sorában frakcionáltan kondenzáljuk és a kondenzált termékekeit az (O) tar-5 tályokban gyűjtjük össze. Az (N) tornyokban az olaj hűtését azáltal hozzu'k létre, hogy a kezelendő' nyersolajat az (n) csőkötegeken vezetjük át, mélyek a tornyokban függőleges helyzeitben egymással pár-10 huzamosan elrendezett csövekből és ezeket alul és felül összekötő csövekből álllna'k. Az elrendezés olyan, hogy a nyersolaj a csövek egész hosszán végigáramlik. Az ily módon előmelegített nyersolajat az 15 (a) csőkígyóba vezetjük. A (G) kibocsátócsőből a maradék az (L)j tartályba jut, ahonnan azonban nem lép közvetlenül az (S) oxidáló térbe, melybe (U) szelepen át levegőt fúvatunk, hanem 20 az aszfalt előállítására szolgáló berendezés (X) tornyainak hűtő kígyócsövein vezettetik keresztül. A maradékolajat tehát tovább hevítjük és egyúttal az (S) térből kilépő igen forró gőzök kondenzálására 25 használjuk. Az olaj az (X) tornyok hűtő kígyócsöveiből az (m) hevítőcsőbe és innen a közbenső (M) elgőzölögtető térbe áramlik. Az (m) cső, az (M) tér és a íutőberendezé-30 se'k szerkezete az (a) cső és a (D) tér szerkezetével azonos. A gőzök az (M) térből a (V) 'kondenzáló tornyokba áramlanak, melyek az (N) tornyokhoz hasonlók és szintén a folyamatban felhasználandó nyers-35 olajjal hűttetnek. Az (M) tér maradékai a (g) 'kibocsátócsövöii át az (1) tartályba folynak és innen a gázzal fűtött (r) csőbe szivattyúztatna'k. mely a már leírt (a) és (m) csövekhez hasonló. Innen a forró ma-40. radé'kok az (S) aszfaltképző térbe lép! nek és itt a leírt módon levegővel kevertetnc'k. Az oxidált maradék a (W) tartályban gyül össze, míg a nehéz párlatok frakcionált konaenzálás céljából az (X) 45 tornyokba vezettetnék. A leírtakból láthatjuk, hogy a találmányt képező eljárásnál a hűtéshez sem levegőt, sem vizet nem használunk. Az eljárás folytonos és nem igényli nagy-50 méretű retorták használatát A leírt módon nyersolajat, kátrányt és párlatokat kezelhetünk, amihez csak az szükséges, hogy a desztillációhőmérsékletet és a szívást a kezelt anyagnak megföle-55 lően válasszuk meg. Könnyű olajok esetében alacsony hőmérsékletet és kismértékű szívást alkalmazunk, míg nehéz olajok kezeléséhez a hőmérséklettel 300°-ig vagy még ezen hőfok fölé megyünk és nagyfokú szívást alkalmazunk. 6< A leírt berendezésben az olaj, az elgőzölögtető és az oxidáló terek fűtését a mindenkori helyi viszonyoknak megfelelően választhatjuk meg. Hőforrásként olajtüzelést is alkalmazhatunk és a fűtőcsöveket 61 a lángzóknak megfelelően rendezhetjük el. Az elgőzölögtető és az oxidáló terek nagyfokú fűtésre forró kemencegázokat is használhatunk. A leírt desztilláló eljárás nemcsak égési 7< erőgépekhez használandó olaj forrpontjának emelésére szolgál, hanem emellett égőolajókat, nehéz párlatokat és kenőolajókat szolgáltat. Ezen frakciók a műveletek során folytonosan elkülöníttetnek. 71 Az olaj hőmérsékletének az (A) hevítőcsőbe n 400°-on túl való növelése esetében krakkolási folyamatot indíthatunk meg. A krakkolás nem kívánatos. Ha jó minőségű maradékhoz akarunk jutni, de a ta- s lálmány kiterjed a berendezésnek krakkolás céljaira való felhasználására is. Szabadalmi igények: 1. Eljárás petróleumnak és inás olajoknak folytonos desztillálására és frakcionálá- 8 sár a, azáltal jellemezve, hogy az olajat nyomás alatt felhevítjük, ezután a belépő olaj hőmérsékletén és előnyösen szívás alatt tartott elgőzölögtető térbe, illetve téren keresztül való expandálta- 9 tás útján amennyire csak lehet elgőzölögtetjük és ezt követőleg a kapott gőzkeveréket frakcionált kondenzáció útján alkatrészeire bontjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato- g sítási módja, azáltal jellemezve, hogy az olajnak azt a részét, mely az elgőzölögtető térbe való belépésnél nem gőzölgött el az expanzió következtében, elgőzölögtetés céljából az elgőzölögtető, 1 térben elrendezett vályúkon vékony réteg alakjában vezetjük keresztül. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az olajgőzöket az elgőzölögtető térből 1 kondenzátorok során vezetjük keresztül, melyeket egy csőrendszeren a gőzökkel ellenáramban átvezetett nyersolajáram útján megfelelő hőmérsékletfokozatokon tartunk. 1 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy , két expanziótér alkalmazása esetében az első expanziótérben visszamaradó