84231. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékátállító szerkezet

— 2 — nyos iniciális feszültsége van. A rugó nem hat közvetlenül a (3) forgattyúra és segédkorong közvetítésével a (4) tengelyre, hanem két végével egy-egy, a (4) tengely kö-5 rül forgatható, laza (10) és (11) hüvelyre hat; a hüvelyek (12) és (13) ütközőkkel vannak ellátva, melyek a rugó hatása alatt kétoldalt a (3) forgattyúhoz szorulnak. A (12, 13) ütközők közé a (3) forgaty-10 tyún kívül még a (4) tengelyre ékelt rövid (14) kar is he van szorítva (4. ábra). Ennek a foganatosítási alaknak működési módja a következő: Ha a terhelés változása folytán a (3) for-15 gattyú elforog, akkor az egyik vagy másik hüvelyt közvetlenül magával viszi. A megfeszített (5) rugó hatása folytán azután a másik hüvely ugyanazt a forgást végzi, mimellett annak ütközője a (14) kart 20 és a (4) tengelyt magával viszi, aminek további folyamánya gyanánt jön létre az átállítandó fékszervre gyakorolt hatás. A súlyos (8) korong rendeltetése itt ugyanaz, mint az első foganatosítási alaknál. 25 A 7. és 8. ábrákban szemléltetett foganatosítási alaknál nem csupán a jármű egyetlen tartórugójának behajlását hasznosítjuk a berendezés működtetésére, mint az előbb ismertetett foganatosítási alakok-30 nál, hanem két vagy több tartórugó behajlását. A szerkezet a következő: A kocsinak vagy pedig forgó vázának egyik oldalán fekvő két tengelytartórugó 35 (1) kötegeihez (7. ábra), csuklósan vannak hozzáerősítve a (2) beállító rudak, melyek a (4) tengelyekre ékelt (3) forgattyúk közvetítésével mozgatják a (4) tengelyeket. Az ez utóbbiakkal szilárdan összekötött 40 (5) karok a tengelyek mozgását a (6) öszszekötő rudak közvetítésével a (7) és (8) emelőkarokra viszik át, melyek egy a kocsi hossztengelyéhez képest harántirányban ágyazott (9) tengelyen forgathatóan 45 vannak felfüggesztve. Ugyancsak a (9) tengely körül forgatható egyrészt a (10) függővas, melyhez az átállítandó fékszervhez vezető (11) átvivő rúd ágazik el, másrészt a (12) menesztő kar. Egy második, 50 (13) menesztő kar fel van ékelve a (9) tengelyre a két menesztő kar úgy van kiképezve, hogy a mellettük fekvő (7, 8) emelőkarok, valamint a (10) függővas fölött vonulnak el. A megfeszített (14) spi-55 rálrugó egyik vége a (12) menesztő karnak, másik vége pedig a (9) tengelyen elrendezett (15) karmantyújának furatába van bedugva és annak hatására a mexxesztőkarok kétoldalt a (10) függővasra. illetve a vele szomszédos (7, 8) emelőkar 60 egyikéhez fekszik. A berendezés működési módja a következő: A feltüntetett helyzet bizonyos terhelés nek, vagyis a berendezéssel kapcsolt ten- 65 gelytartó rugók bizonyos egyenletes behajlásának felel meg. A kocsi egyenletes kirakása esetén mindkét tengely egyenlő mértékben tehermentesíttetik, amikor is a (6) összekötő rudak, a kocsiszekrény emel- 70 kedése következtében, egyenletesen jobbra haladnak, miközben a velük összekötött (7, 8) emelőkarok jobb irányban egyenlő nagy kilengést adnak. Ennek következtében a (12) menesztőkar is jobbra lesz 75 nyomva, a (14) rugó a (13) menesztő kart ugyanabba a rézsútos helyzetbe húzza utána, mely ily módon a (10) függővassal is közöltetik. Az átállítandó fékező szerv a tartórugó behajlásának megfelelően vál- 80 toztatja helyzetét. Ha a kocsit egyenletesen rakjuk meg, ugyanaz a folyamat ismétlődik, de ellenkező értelemben. Ha csak az egyik tartórugó behajlása változik, a másodiké pedig nem, akkor a 85 (7) vagy (8) emelőkar rézsútos beállásán kívül más hatás vagy egyáltalában nem fog fellépni, vagy pedig, ha a terhelés változása ellenkező értelemben lép fel, a hozzátartozó (12) vagy (13) menesztőkar ré- 90 zsutos helyzetbe kerül, anélkül, hogy a második menesztőkar ezt. a mozgást követné. mert a nyugalomban maradó második (7), illetve 1(8) emelőkar ezt a mozgást meggátolja. A i(14) rugó megfeszül, a (10) 95 függővas és vele együtt az átállítandó fékező szerv azonban nyugalomban marad. Ugyanez az eset áll be, iha a két tengelytartó rugó áthajlása egyidejűleg különböző értelemben változik; ekkor az egyik 10C emelőkar jobbra, a másik balra fog kilengeni. A két menesztőkar a tmegfelelő rézsútos helyzetbe kerül; a (10) függővas azonban nyugalomban marad. Ha a tartórugó áthajlásának változása 10E mindkét tengelynél egyidejűleg ugyanazon értelmű, de különböző mértékű, akkor a (10) függővas állása változást szenved, mely a kisebb behajlásváltozásnak felel meg, mert a (7, 8) emelőkarok egyenlőtlen 11C kilengést szenvednek, mely kilengések közül a nagyobb esupán. a rugófeszültség növekedésében nyilvánul, míg a kisebb mértékben elmozgatott emelőkar a (10) függővas helyzetváltozásáaak mértékét állapítja HE meg. Ha a tartórugóbehajlás mindkét tengelynél már kezdetben is különböző, —