84188. lajstromszámú szabadalom • Javítások légnyomású fékeken
_ 4, _ 211 ) oldó szelepek áramot kapnak, úgy hogy a (6) főtartány csőből áramló nyomóközeg által a fékek elektromos meghúzása eszközöltetik a veszély esetébeni automati-5 kus meghúzáson kívül, mely a (2) hármas szelepnek, a vezető fékszelep ezen helyzetének megfelelő működtetése által éretik el. Láthatjuk, hogy a vezető fékszelepének és az általa működtetett (8) kormányhen-10 gernek minden helyzetében, kivéve az I—I „oldó és szabadon futó" helyzetet, a (12) biztosító vonatvezeték áramot kap és így a (23) biztosító mágnes gerjesztetik, feltéve, hogy ezen vonatvezeték áramköre 15 nem szakíttatik meg a vonat hosszában, az (59) biztosító kapcsolók kontaktusainak valamelyikénél. A biztosító vonatvezeték áramkörének zárása végett egy (61) kapcsolóról gondoskodtunk, mely a (12) és (13) 20 vonatvezetékeket egymással kapcsolja a vonat ellenkező végénél, mint ahol a szabályozás történik. Amint az 1. ábra mutatja, a (61) kapcsoló egy a (6) vonatcső és a (3) vezető fékszelep közötti kapcsolatba közbe-25 iktatott szeleppel van kombinálva úgy, hogy mikor ezen szelep nyitva van, azaz a vezető fékszelepnél, ahonnan a szabályozás történik, a (61) kapcsoló szintén nyitva van, mi mellett a vonat másik végénél egy 30 megfelelő (61) szelep zárva van, miután a vezető fékszelep ezen pontnál nem működik. A biztosító áramkör megszakíttatik, ha a (16, 161 ) vagy (21, 211 ) meghúzó, illetőleg oldó szelepeknél az áram valamely 85 okból megszakad. Ezen esetben az (56) tekercseléstől az áram megvonatik és a (23) biztosító szelep kapcsolatot hoz létre a (33) cső és a külső légkör között. Másrészt, a (3) vezető fékszelepben kiképzett és fentebb 40 említett különleges nyílás által, mely a (33) csővel közlekedik, a (23) biztosító szelep áramának megvonása — habár ez a (33) csövet a külső légkörrel köti össze —nem hozza magával, hogy a (4) automatikus vo-45 natcső a külső légkörrel összeköttetésbe kerül, mely által a fékek automatikus meghúzása idéztetne elő, kivéve, ha a vezető fékszelepének helyzete megfelel az „elektromos meghúzás" és „elektromos rászorí-50 tás" helyzeteknek. Most pedig hivatkozással a 3. és 4. ábrákra, ezek egy módosított elrendezést tüntetnek fel, ahol az 1. ábra (57, 571 ) elektromos működésű biztosító kapcsolói egy 55 (27) kombinált légnyomású kapcsoló és oldó szelep által pótoltatnak. A kombinált légnyomású kapcsoló és oldó szelep szerkezetét a 4. ábra tünteti fel, melyből látható, hogy a szerkezet egy (39) foglalatból áll, melynek (40) alsó része egy (41) du- 6c gattyút tartalmazó dugattyú kamrát alkot, mi mellett a dugattyú egy (42) felfelé nyúló dugattyú rúddal van ellátva, mely felső végén a (43) hengeres szigetelő szelencét tartja és ezi utóbbi a (44) gyűrű- 6í alakú kontaktus elemmel va<n ellátva. A (43) szelence mellé egy pár (45) kontaktus rugó van szerelve, amely a (41) dugattyúnak a 4. ábra által jelzett alacsonyabb helyzetében a (43) szigetelő szelencével 7( érintkezik és így egymástól elektromosan szigeteltetnek, Azonban, mikor a (40) dugattyú kamrába a (41) dugattyú alá nyomóközeg bocsáttatik (a (28) csővel összekötött (46) csatornán keresztül), a (41) du- 71 gattyú felső helyzetébe emeltetik és a (44) kontaktus elemet is magával viszi, hogy azt a (45) kontaktus rugókkal érintkezésbe hozza, minek következtében ezen rugók között elektromos kapcsolat jön létre. Az 8( utóbbiak, amint a 3. ábra mutatja, a (12) biztosító vonatvezeték áramkörébe vannak kapcsolva úgy, hogy ha csak nyomóközeg nem kerül a (41) dugattyú alá, hogy azt helyzetében fenntartsa, a (12) s; biztosító vonatvezeték áramköre a (45) kontaktus rugóknál megszakíttatik. Láthatjuk, hogy a (41) dugattyú úgy van megszerkesztve, hogy mikor legalsó helyzetébe kerül, a dugattyú felületének csak 91 kis része vettetik alá a (46) csatornán bebocsátott közeg nyomásának; ellenben mihelyt a dugattyú elkezd felfelé haladni, a nyomóközeg teljes felületére hathat s így a (44) elem és a (45) kontaktus rugók 9 gyors érintkezése éretik el. Mikor a (41) dugattyú alsó helyzetét foglalja el a közegnek a felfekvési helyen keresztüli csekély átszivárgása a (62) kis nyíláson keresztül a külső légkörbe engedtetik. Más- íj részt, mikor a (41) dugattyú legfelső helyzetéből elkezd lefelé haladni, a (62) nyílás a dugattyú alatti nyomóközegnek a külső légkörhöz szolgáló külön kibocsátó nyílásul szolgál s így elősegíti, hogy a (63) rugó 1 a (41) dugattyú lefelé való mozgását meggyorsítsa és a (45) kontaktusok gyors megszakítását biztosítsa. Ilyen körülmények közsött a (62) nyíláson áthaladó kibocsátott levegő pneumatikus szikramegszakí- 1 tóul is szolgál, hogy a (45) kontaktusoknál az ívképződést megakadályozza. A (42) dugattyú rúd felső vége a (47) szabályozható bütyökfejjel van ellátva, mely úgy van elrendezve, hogy amikor 1 (41) dugattyú felső helyzetébe halad, az a (48) rugós dugattyúval jöjjön érintkezésbe és ez utóbbit kényszerítse, hogy a (49) szelep szárát záró helyzetbe mozdítsa,
