84108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyű olajok, mint benzin srb. előállítására

_ 4 — A 3. ábrabeli példában a (D) bontózóna ; két (50) és (51) kazánnal van .jelezve, melyek mindegyike tetszésszerinti számú kazánt jelenthet. Az (52) szeleppel ellátott s 5 a (47) fűtőkígyóhoz csatlakozó (49) vezeték az (50) kazán aljába torkol, míg az (50) és <v az (51) kazán egymással az (53) olajvezeték és az (54) gőzvezeték révén vannak kapcsolva. 10 Az olaj átalakulása a (D) zóna mindegyik kazánjában megy végbe, noha a hős/bontáshoz szükségelt meleg főmennyiségében már a (47) tekercsen való átáramlása közben vétetik fel az olaj által. Ennek foly-15 tán nem szükséges, hogy a kazánokra olyan magas kemenoehőmérsékeket hagy-1 junk hatni, mint amilyenek eddig a hőbontásra szükségesnek tartattak. Az eljárást a kazánoknak kellő hőszigetelése esetén 20 külső kazánfűtés nélkül is fogan atosíthatnók (kivéve a telep megindítását). Célszerűbb azonban a kazánokat a pontozott jelzésű (56) kemencékben elrendezni, de a kemencéket gyengébb meleggel csak annyira 25 fűteni, hogy a kazánok állandóan az egyforma bontási hőfokon tartassanak. Lehetne továbbá a kazánokat belső elektromos fűtéssel is ellátni. Az (50) és (51) kazánok alsó végei ki-30 nyúlnak a fűtő körzetből s felső végeik is túlnyúlnak a keineiicefödémen, mint ezt a 3. ábra mutatja. Mindegyik kazán feneke tehát aránylag hűvös, úgy hogy a leülepedő szén nem sül a kazánf alhoz, viszont a 35 kazán gőztere sincs a közvetlen kemencehőmérséknek kitéve, úgy hogy elkerüljük nagymennyiségű nem kondenzálható gáz képződését és a kazánnak az olajszinten való kiégését. í0 Minthogy még a jelen elj aras szerint alkalmazott alacsony kemencehőmérsékek-1 nél is meg van a szén hajlandósága arra, hogy a falakra rakódjon le, ajánlatos a kazánokat egy belső kaparószerkezettel el-45 látni. A 3. ábra értelmében e célra az (57) tengely az (58) kefékkel vagy lapátokkal f-- van ellátva s a (60) fogaskerekek és az (59) tengely révén forgatható. A kazánok az üledék és a szén eltávolí-50 tására szolgáló szerkezetekkel vannak ellátva. Célszerű mindegyik kazánt két levezetőcsővel ellátni, úgy hogy ha az egyik el is tömődne, a másik használható legyen. Az (50) kazán a (65) és (66) szelepekkel el-55 látott (63) és (64), az (51) kazán pedig a (69) ill. (70) szelepekkel ellátott (67) és (68) le> - vezetőcsövekkel van felszerelve. E levezetőcsövek a közös (71) üledékvezetékbe nyílnak, mely a (72) lefolyócsővel ellátott (43) hőcserélő-dobba táplálja az üledéket, 60 úgy hogy ez a (42) csövön át áramló nyers olajat előmelegíti. Az üledéket mindenesetre kivezetjük a rendszerből és semmilyen részét sem kezeljük újból a fűtő vagy a bontózónákban. Célszerű a kazánokat 65 legmélyebb pontjukon elrendezett szelepes további kibocsátónyílásokkal ellátni. Az egyes kazánok folyadékszintjének jelzésére a (75) cső szolgál, melynek alsó (76) U-alakú része és felső (77) fordított U-alakú 70 része között a (78) szintmutató van elrendezve. A szintjelző ilyen kiképzése mellett a (76) csőhurok állandóan aránylag hűvös olajjal van töltve s a (77) hurokban is aránylag hűvös és nyugvó gáz van, úgy 75 hogy a szintmutató maga nincs kitéve a kazán magas hőmérsékének. Az (51) kazánból a rövid és csak gyengén emelkedő (80) gőzvezeték vezet az (E) kondenzátorba, mely a primár (81) és a 80 sekundár (82) szeparátorból áll. A szeparátorok száma növelhető, működésük elve azonban ettől függetlenül változatlan marad és a következőkből érthető meg. A (81) primár-szeparátor egy alsó (83) és egy 85 felső (84), célszerűen hengeres kazánból áll, melyeket egymással (85) függélyes csövek kötnek össze. A (80) gőzcsővezeték több párhuzamos csőből állhat, melyek egy vagy több kazánból vezetik a gőzt a szepará- 90 torba, A (86) gőzvezeték a (84) felső kazánból a (82) szekundár-szeparátor alsó (87) kazánjába vezeti a gőzt; a (82) szeperátor az előbbivel azonos szerkezetű s az alsó és felső kazánból és az ezeket összekötő (89) 95 csövekből áll. A (91) szeleppel ellátott (90) konderrzátuim vezeték a (87) kazán aljából a (83) kazán felső részébe vezeti a szekundárszeparátor kondenzátumát, úgy hogy az aj (83) kazánba a (80) csövön átlépő friss gő- 100 zökkel jut érintkezésbe. A friss gőzöknek a kondenzátum redestillálásánál való fokozottabb hasznosítására a (83) kazánban egy vagy több (92) destillálócsészét rendezhetünk el s ebbe folytatjuk a szekundár- 105 kondenzátor kondenzátumát, úgy hogy a (83) kazánban lévő forró gőzök a (92) csészékben folyó kondenzátumot elpárologtatják. Az (E) szeparátor főfeladata az, hogy a 110 (80) gőzcsőből kilépő vegyes gőzökből elkülönítse azon szénhydrogéneket, melyek a kívánt végterméknél kevésbbé illékonyak és hogy ezeket lényeges hőveszteség nélkül visszavezesse a (C) fűtőtekercs és a 115 (D) kazánok képezte körjáratba. Erre a