84108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyű olajok, mint benzin srb. előállítására

célra szolgál a (95) szeleppel ellátott (94) visszvezeték, mely a primár-szeparátor aljától a (C) fűtőtekercsig terjed. Ily módon a kondenzátum melegét is felhasznál-5 juk a körmenetben. A kondenzátumot tetszés szerinti módon vihetjük be a (47) fűtőtekercsbe. A 3. ábra értelmében a kondenzátumot a (96) szivattyú révén szorítjuk be . a nyersolaj gyors áramába s ezzel a fűtő-10 tekercsbe. Ily módon a kevésbbé illékony bontási termékeket, mint pl. a világító olajokat, melyek eddig a rendes hőbontóeljárásokban nehézségeket okoztak, a körfolyamat tökéletesítésére hasznosítjuk. 15 Különösen az üzem megindításakor előfordulhat, hogy az (E) szeparátorban víz is kondenzálódik, melyet el kell vezetni. E célból a (94) csövet a (97) ággal látjuk el, mely mélyebben fekszik, mint a (90) cső s 20 az ebből lenyúló (98) csőághoz kapcsolódik. A (97) cső a (99) szeleppel a (98) cső pedig a (100) szeleppel van ellátva s e két cső a (101) csőben egyesül. A (95) szelep elzárása és a (99) és (100) szelepek egyikének vagy 25 mindkettejének nyitása révén a nem kívánatos kondenzátumot, pl. vizet lecsapolhatjuk. Az (E) szeparátorban nem kondenzált gőzök a (103) csövön át az (F) hűtő (105) 30 hűtőtartályában elrendezett (104) hűtőtekercsbe lépnek. A (103) csőbe a (106) szelep iktatható, általában azonban ajánlatosabb a szabályzószelepet a hűtő kibocsátó végén (108)-nál alkalmazni. A (107) kibo-35 csátóvezeték egy alkalmas gyüjtőszerkezetbe nyílik, pl. a (111) szelepes (110) gázkibocsátó-csővel és a (113) szelepes (112) kondenzátumcsővel ellátott (109) gyűjtőtartályba. 40 A bontandó olaj a (C) fűtőtekercsben a bontási hőfokra vagy e fölé hevül s a (D) bontókörzetben mindaddig tartatik, amíg az ott uralkodó bontási hőmérsék folytán a kívánt bontást és a könnyű szénhydrogé-45 nek képződése végbe nem megy, miközben az olaj a keletkező gőzök és gázok által létesített túlnyomás alatt áll. A (40) szivattyú az olajat sebesen hajtja keresztül a hőcserélő és a hőmentő (42) és 50 (45) tekercsein. Néha egyik vagy másik tekercs használata felesleges és ilyenkor ezeket kiiktatjuk. Legajánlatosabb azonban az olajat a (47) tekercsbe való lépte előtt előhevíteni s ezáltal a tekercsben táp-55 lálandó hőmennyiséget csökkenteni. A (47) tekercsben az olaj a bomlási hőfokig vagy e fölé hevül föl, úgy hogy a csőből való kilépése előtt a kezdő bomlás állapotában van. A (47) csőből kilépő olaj azonban csak közvetlenül a (49) kilépési vég előtt éri el 60 a bontási hőfokot, úgy hogy magában a tekercsben nincs elég ideig a bontási hőmérséknek alávetve ahhoz, hogy lényegesebb bontást szenvedjen. Az időnek mint bontási tényezőnek sze- 65 repe kitűnik azon megállapításunkból, hogy pl. egy paraffin-bázisú gázolajnak 30%-os bontására az olajat kb. 15 percig kell 14 atm.-át meghaladó nyomáson és 470°-on tartani. Az eljárás foganatosítása- 70 kor azonban a (47) fűtőcső végső szakaszában az olaj egy perc törtrészéig van csak a bontási hőmérséken. Ennek megfelelően a tekercsben lényegileg semmi szén sem rakódik le s ennek megfelelően a tekercs 75 rendkívül hosszú élettartamú. A fűtőcsőből az olaj a (49) csövön át a (D) bontóterekbe lép, melyek aránylag nagy olajtömegeket tartalmaznak és melyekben az olaj lényegileg a fűtőtekercsé- 80 vei azonos nyomás alatt addig tartatik a bontási hőmérséken, amíg a kívánt bontás el nem éretett. A bontókazánok nyomása természetesen valamivel, pl. 2—3 atm.-val kisebb is lehet, minthogy a (47) csőben a 85 súrlódás az olaj nyomását kissé fokozza. A bontóterekben természetesen oly hőmérséket tartunk fenn, mely a bontásra legkedvezőbb. A forró olaj alul lép az (50) kazánba s 90 felül lép az (53) csövön át az (51) kazánba vagy az ennek szerepét vivő kazánokba. Az üledéket a (67) ós (68) csövek egyikén vagy mindkettején át vezetjük el, úgy hogy az (50) kazánban felfelé, az (51) kazánban 95 pedig lefelé irányúló állandó áramlást idézünk elő. A (63) és (64) vezetékeket csak kivételes esetekben vagy a kiürítéskor vesszük igénybe. Minthogy az olaj már magas hőmérsék- 100 kel lép a kazánokba, a kazánokat nem kell annyira fűteni, mint azt eddig szükségesnek vélték, mert már gyenge fűtés is elégséges a bontási hőfok állandósítására. Ennek folytán a kazánfalakra kevesebb és lá- 105 gyabb szén rakódik csak le, melyet az (58) kaparókkal könnyen lehet eltávolítani, ami a kazánok élettartamát tetemesen megnyújtja. Az (50) kazánba lépő olaj melege a kazán olaj töltését a kívánt hőfokon képes 110 tartani s csak a sugárzásból és a hőbontásból eredő hőveszteséget kell a kazánok mérsékelt fűtése révén pótolni. Eljárásunk révén a bontáshoz szükségelt kemencehőmérséket kb. 120°-kal mérsékeltük kb. 115 350°-ra. Minthogy az (51) kazán fenekére