84087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőínyagtömböknek, ill. briketteknek szén vagy széntartalmú ill. szénszerű anyagokból való előállítására

— 342 — szén) előnyösebb, ha a nyersanyagot két vagy több fokozatban sajtoljuk. Ilyen kisebb brikettek a sajtolás folytán annyira keményekké és tömöttekké válnak, hogy 5 sem szállítás közben, sem pedig az időjárás behatása folytán szét nem esnek. Njagyobb, pl. 250:175:100 mm. méretű tömbök előállításánál azon célból, hogy szilárdságuk nagyobb legyen, ajánlatos, hogy az igen 10 finoman szétosztott nyersanyagot elősajtoljuk, azután az ilykép nyert ideiglenes tömböket kis darabokra széttörjük és a széttördelt anyagot a fentebb ismertetett módon egy, vagy több fokozatban kétszer 15 sajtoljuk, miáltal a tömbök igen szilárdak és szivósak lesznek. Alkalmas jelen találmány kemény tömböknek anthracitból való előállítására is; azonban ezen nyersanyag tulajdonságai 20 folytán belőle nem állítható elő sajtolás útján oly brikett, mely közönséges nyitott szobakályhákban elégethető volna, sem pedig a finomra elosztott anthracit nem sajtolható eléggé szilárdan össze anélkül, 25 hogy bizonyos mennyiségű kötőanyag, pl. 10% szurok, hozzá ne adassék. A szurkot előnyösen azáltal adhatjuk hozzá, hogy a szurkot ugyancsak finoman elosztott por alakjába hozzuk és az ugyancsak poralakú 30 anthracittal bensőleg összekeverjük, vagy pedig a szurkot az anthracittal még a széttörés előtt keverjük. Ily módon oly anyagot nyerünk, mely a fent említett sajtolás után tömör és kemény brikettet szol-85 gáltat, mely a szénhez hasonlóan fényes lánggal ég és nyitott kályhákban való elégetésre alkalmas. Célszerű azonban, ha előzőleg az anthraeitot önmagában megpörköljük. 40 Alkalmazható jelen találmány brikettnek kokszból, vagy törmelékkokszból való előállítására is, mely anyagok alkalmazása esetén éppen úgy ós ugyanazon okokból, mint az anthracitnál. szurkot, vagy 45 más kötőanyagot kell felhasználni, melyet a finoman elosztott nyersanyaghoz; ugyancsak finoman elosztott állapotban, vagy pedig rnég a nyersanyagoknak eredeti állapotában adunk hozzá. Ily módon szintén 50 előállítható oly brikett, mely kemény és tömör és nyitott kályhában fényes lánggal ég. Jelen találmány szerint kemény brikettek állíthatók elő faszénből is, mikor is 55 anthracit- vagy kokszhoz hasonlóan szurkot, vagy egyéb kötőanyagot kell, hogy felhasználjunk azon célból, hogy kemény és tömör, valamint közönséges tüzelőanyagként használható brikettet kapjunk. A faszén és szurok igen finoman elosztott álla- 60 pótban hevertetnek egymással össze, azután a már ismerteteti, módon egy, vagy több fokozatban sajtoltatnak. Jelen találmánynak egyik célja, hogy szén alkalmazása esetén kötőanyag hozzá- 65 adását mellőzhetővé tegye; száraz szén alkalmazása esetén oly mennyiségű szurkot, vagy más alkalmas anyagot keverünk hozzá, mint amennyi éppen szükséges, hogy az illó alkatrészekben való hiányt 70 pótolja. Szurok alkalmazása esetén a szurkot a szénnel való keverés előtt vagy után, finoman elosztott állapotba hozzuk és a keveréket a már ismertetett módon sajtoljuk. Az elősajtolást tojásalakú briket- 75 tek készítésére alkalmas és a 6. ábrán vázlatosan feltüntetett brikettsajtón végezhetjük; ezen sajtónál a két együttműködő (al) formahenger részarányos formákkal, illetve (b2) bemélyedésekkel van ellátva, 80 melyek összelapított tojásdad alakú brikett előállítására alkalmasak. Készíthetők azonban egyéb alakú, pl. kocka-, vagy gömbalakú brikettek is. A formák méretei olyanok, hogy csak kis da- 85 rabok készülnek bennük, melyeket a végleges sajtolás előtt nem kell ismét széttördelni. Ezen sajtónak rendes működésekor az (al) formahengerbe juttatott (d) nyers- 90 anyag a záródó1

(b2) formákban összesajtoltatik, miáltal brikettek készülnek, melyek többé-kevésbbé törékenyek és a formából való kihulláskor könnyen széttörnek. Az elősajtolást azonban a 7. ábrán fel- 95 tüntetett két (al), aránylag nagy átmérőjű hengerrel végezhetjük, melyek között a nyersanyagot igen finoman elosztott állapotban, pl. drótfonatból készült (ó) szalagon keresztülvezetjük, miáltal sajtolt le- 100 pény készül. A (d) nyersanyagnak az elősajtoláshoz való hozzávezetésekor előnyös, ha a nyersanyagot tartalmazó tartányt, vagy azon (ó) szalagot, mely a nyersanyagot a saj- 105 tolóhengerek közé vezeti, gyenge ütések, vagy lökések által megrázkódtatjuk, miáltal a nyersanyag tömöttebbé válik és nagy mértékben légmentesen kerül a sajtóba. Ezen rázkódtatásokat előnyösen az- 110 által létesíthetjük, hogy számos kis kalapácsot működtetünk sorozatosan a tartányra, vagy továbbítószalagra, mely ütések a tartányban, illetve szalagon levő anyagnak továbbítódnak. 115 Az elősajtolást természetesen tetszőleges