84087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőínyagtömböknek, ill. briketteknek szén vagy széntartalmú ill. szénszerű anyagokból való előállítására

— 343 — más gépen vagy sajtón végezhetjük, így pl. azon sajtón, amelyen később az anyagot véglegesen megsajtoljuk. Az elősajtolás termékét, mely tetszőle-5 ges alakban tömbök, darabok, lepények, stb. alakjában állítható elő, azután kis darabokra széttörjük, pl. oly kis darabokra, hogy azok 6 mm szemnagyságú szitán keresztülhullnak ,az átszitált anyagot pedig 10 egy vagy több fokozatban készre sajtoljuk. A felaprítást bármely alkalmas készülékben végezhetjük pl. azáltal, hogy az anyagot alkalmas aprító hengerpáron vezetjük keresztül. Általában előnyösebb az 15 elősajtolást úgy végezni, hogy nagyobb tömbök és darabok keletkezzenek, nem pedig lepények. A felaprított és átszitált tömböket, lepényeket stb., melyeket az elősajtolás termé-20 keként kaptunk, a (c) tölcsérbe öntjük, melyben a fenti módon ismertetett eljárással briketté sajtoltatnak. Természetesen, a kószresajtolást bármely más sajtóban is végezhetjük. így pl. a bri-25 kelteket előnyösen a 4. és 5. ábrákon feltüntetett hydraulikus sajtóban is alakíthatjuk. A nyersanyagnak elősajtolása és felaprítása és az azt követő végleges sajtolás 30 által igen kemény és szívós brikettet kapunk akkor, ha nyersanyagként szenet alkalmazunk. A 'brikettnek nagy szilárdsága és szívóssága folytán nagy és nehéz darabok állíthatók elő, melyek a szállítás-BŐ közbeni lökéseknek ellenállának, anélkül, hogy széttörnének, vagy széthullanának. Az ilykép előállított brikettnek meghatározott jellemző tulajdonságai vannak. Míg ugyanis azon esetben, ha a briketteket 40 igen íinomra elosztott szénből állítjuk elő előzetes sajtolás és felaprítás nélkül, úgy oly kemény brikettet kapunk, melynek törése a homokkőére emlékeztet, viszont ha a nyersanyagot elősajtoljuk, felaprítjuk és 45 csak azután sajtoljuk meg véglegesen, úgy oly brikettet nyerünk, melynek törésfelülete a gránithoz hasonlít. Az ilykép előállított brikettnek törésfelülete és általános viselkedése, erőhatásokkal szemben azt 50 mutatja, hogy jelen eljárás egészen különös fizikai tulajdonságokkal ruházza fel a briketteket, melyeknek következtében ellenállóképességük lökések ellenében igen nagy. 55 .Telen eljárás tehát kiválóan alkalmas nagy és nehéz briketteknek előállítására. Az elősajtolás gyenge és mégis hatásos nyomással történhetik. Elegendő, ha négyzetcentiméterenként 0.2—1 tonnáig terjedő nyomást alkalmazunk. A nyomás nagy- 60 sága az alkalmazott nyersanyag és annak kötőképessége szerint változtatandó és a készresajtolásnál négyzetcentiméterenként 1.5—2 tonna nyomás alkalmazandó. A végleges sajtolás egyetlen, vagy több fokozat- 65 ban történhetik. Első esetben előnyös, ha a nyomást fokozatosan növeljük az alkalmazandó végső nyomásig. Utóbbi eljárást pl. akkor alkalmazzuk, ha a nyersanyag jó kokszszén; a gyenge kötőképességű nyers- 70 anyagoknál ajánlatos, ha a készresaj tolást több különálló fokozatban végezzük, közben pedig a brikettet a formában mozgatjuk azon célból, hogy a reáműködő erők hatása következtében kiterjedhessen. 75 Az egyes nyersanyagok különleges kezelési módját egyfelől a nyersanyagoknak kötőképessége szabja meg, másfelől pedig azon körülmény, hogy vájjon a nyersanyaghoz adunk-e hozzá kötőanyagot, vagy 80 sem. Jelen találmánynak ugyan egyik célja, hogy a sajtolási eljárás tökéletesítése folytán kötőanyag nélkül is lehessen jó brikettet előállítani anthracit, koksz, faszén és egyéb nyersanyagok esetén, me- 85 lyek kötőanyagok 'nélkül csak nehezen, vagy egyáltalában nem brikettezhetők. Előnyös, ha a kötőanyagot a nyersanyaghoz az elősajtolás előtt ugyancsak finoman szétosztott állapotban adjuk hozzá. 90 Bár fontos körülmény, hogy a nyersanyagot az elősajtolás előtt igen finoman elosztott állapotba hozzuk, mégis eredmények érhetők el akkor is, ha a finomra elosztott nyersanyaghoz részben durvább 95 nyersanyagot adunk hozzá; természetesen azonban a nyersanyagok finomsága az előállítandó termék tulajdonságai szempontjából igen fontos, miért is a nyersanyag mindenkor lehetőleg oly finomra osztandó 100 szét, amennyire ez csak lehetséges. így pl. ha, oly anyagot alkalmazunk, mely 200 szem finomságú szitán teljesen keresztülesik, jobb végterméket kapunk, mint oly esetben, ha az alkalmazott nyersanyagnak 105 egy része csak durvább szitán hull keresztül. Bár igen fontos tökéletes brikett előállítása céljából, hogy a nyersanyagot teljes egészében elősajtoljuk, mégis jó eredmé- 110 nyeket érünk el olykép is, ha az elősajtolt és feldarabolt anyaghoz elő nem sajtolt nyersanyagot adunk hozzá. Természetesen azonban, általánosságban tökéletes brikett előállítása céljából szükséges lesz, hogy a 115 nyersanyagot egyfelől finoman szétosszuk,