84023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényváltozásoknak elektromos áramváltozásokká való átalakítására

— 2 — elrendezve. A rács tetszőleges alakú lehet és nem is kell a (3) test és a (2) izzószál között elhelyezni, feltéve, hogy az elektrónok áramlását nem gátolja. A rács a 5 (13) kontaktuspecekkel van összekötve. Ha ezen készüléket a fent leírt módon kapcsoljuk, úgy a (12) rácsnak a (2) izzószálhoz képest pozitív potenciált adhatunk, miáltal a következőt érjük el: 10 A (2) izzószál által kilövelt elektrónokat a pozitív töltésű rács befolyásolja és vonzza. Az elektrónok túlnyomó része a rácson át a (3) testet éri, mely ennélfogva magasabb negatív potenciálra tesz 15 szert, mint a ráes nélkül. Ha most a (3) testet fénysugarak hatásának tesszük ki, úgy azonnal elektrónokat lövel ki, azonban most kedvezőbb feltételek mellett, mint az 1. ábrabeli készüléknél, mert a po~ 20 zitiv rács a fényelektronokat vonzza, vagyis az emissziósebességet növeli. Ez különben is megtörténnék, mert a (3) test negatív töltését a rács fokozza, úgy, hogy a test úgyszólván nagyobb gyorsító-25 feszültséget nyer. Ha a (12) rácsót igen nagy (14) ellenálláson át kötjük össze a feszültséget szolgáltató telepével, úgy a (3) testből kilövelt külön elektrónok a (12) rács potenciálját csökkenti, vagyis a (3) 50 testet érő elektrónok száma azonnal csökken, ami a test negatív potenciáljának további csökkentését jelenti. Ilymódon a foto-elektromos emisszió hatását oly segédelemmel fokozhatjuk, amelynek tulaj-35 donképpen semmi köze sincs a test fotoelektromos hatásához, hanem csupán annak elektrón-emisszióját támogatja. Ha a (14) ellenállás túl nagy, úgy nem felel meg céljának, ha ellenben túl kicsiny, 40 úgy a töltések túl gyorsan folynak le. Célszerű ezen szempontból egy kis (15) kondenzátort alkalmazni, amelynek nagyságát pontosan kell megállapítani, úgy, mint a (14) ellenállásét. Amint a rajzból lát-45 ható, a (14) ellenállás a (15) kondenzátorral párhuzamosan van kapcsolva. Magától értetődik, hogy a 3. ábrán feltüntetett készülék más alkalmas kapcsolásban is használható. .50 A 4—7. ábrák a találmány szerinti készülék további példaképpen! megoldásait mutatják, melyek segélyével a test potenciál-változásai elektromos áramlökésekké alakíttatnak át, amelyek ismét más hatá-55 sok létesítésére használhatók. Ezen készülékek működési módját felesleges részletesebben ismertetni, mert a fenti magyarázatból az megérthető, és mivel minden esetben a foto-elektromos test azon tulajdonságát használjuk fel, hogy megvilá- 60 gításkor elektronokat lövel ki és hogy az izzószál elektrón-emissziója folytán egy közelében elrendezett testet negatív töltéssel ruház fel. Mindegyik megoldásnál tehát egy elektron-forrás ós egy foto-elek- 65 tromos test van alkalmazva, amely megvilágításakor az elektron-forrástól kapott negatív töltésének egy részét elveszíti. Világos továbbá, hogy nem vagyunk kizárólag a fentemlített pozitív töltésű rácsra 70 utalva, hogy az izzószál által kilövelt elektrónokat túlnyomólag a test felé irányítsuk. A rács helyett pl. a cella körül elrendezett szolenoidot alkalmazhatunk. Ha ezen szolenoidon elektromos áram folyik 75 át, úgy elektromos mező keletkezik, amely a kívánt hatást éri el. A 4. ábrabeli megoldásnál az (1) cellában a (16) fémlemez van elrendezve, mely a (17) kontaktuspeeekkel van össze- 80 kötve. A (2) izzószál és a (16) lemez között fekvő (3) test itt át van lyuggatva. Ha egy telepnek, melynek feszültsége 40—100 V, pozitív sarkát a (17) kontaktuspecekhez, vagyis a (16) lemezhez, negatív sarkát 85 pedig a (4) vagy (5) kontaktuspeoekhez, illetve a (2) izzószálhoz kapcsoljuk és ez utóbbit egy külön telep segélyével hozzuk izzásba, úgy a (2) izzószál és a (16) lemez között lemezáramnak nevezett áramlás ke- 90 letkezik, melynek nagysága a (3) test potenciáljától olyként függ, hogy ezen test csekély feszültségváltozásai a lemezáramnak aránylag nagy változásait idézik elő. Ezen 'hatást az ismert elektron relais hatá- 95 sával hasonlíthatjuk össze. Emellett azonban tekintetbe kell venni, hogy az elektronrelaisban a rács potenciálját elektromos impulzusok, a találmány szerinti készüléknél pedig fényimpulzusok befolyásol- 100 ják. A 4. ábra szerinti készülék ugyancsak a leírt módon működnék, ha a (3) rácsalakú test nem a (2) izzószál és a (16) lemez között volna elrendezve. A helyes mű- 105 ködés előfeltétele azonban, hogy a (3) test és a (2) izzószál közötti távolság kisebb legyen, mint az izzószál és a (16) lemez közötti és ihogy a test a két további elem között az elektronok átmenetelét ne gá- 110 tolja. Ha ezen feltételeknek eleget teszünk, úgy a (3) test pontos alakja mellékessé válik. A (3) test feszültsége oly nagy értéket érhet el, hogy nagy ellenállást kell Hí bekapcsolni vagy a (3) testet pozitív töl-