84023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényváltozásoknak elektromos áramváltozásokká való átalakítására

téssel kell ellátni, mely célra felhasználhatjuk a (6) kontaktuspecket. Ha az izzószál és a test közötti távolság túl csekély, úgy a testet az izzószál hő-5 mérséklete megrongálhatja, mely szempontból az 5—7. ábrabeli elrendezést alkalmazhatjuk. A (3) foto-elektromos test ekkor aránylag nagy távolságban fekszik a (2) izzószáltól és lehetőleg közel van a 10 cella falához elrendezve, úgy hogy ventilátor segélyével hűthetjük, ami a 4. ábrabeli elrendezésnél lehetetlen. Hogy a (2) izzószál és a (3) test közötti távolság nagysága a hatást ne rontsa, a (3) testet a .5 (19) vezeték révén egy külön (18) ráccsal kötjük össze. Világos, hogy a készülék most teljesen úgy működik, mint a 4. ábrabeli, csupán azon előnnyel jár, hogy a rácsot nehezen olvadó fémből készít-0 hetjük. A találmány további megoldását mutatja a 6. ábra. Itt a (3) foto-elektromos test konkáv tükör alakjában van kiképezve, amelynek gyújtópontjában egy kis 5 (20) lemez van elrendezve, amelyet az alábbiakban röviden elektródának fogunk nevezni. Az elektróda alkalmazása a különböző kapcsolások egész sorát teszi lehetővé, melyek közül az alábbiakban néhá-0 nyat ismertetünk. a) Ha a (3) test a (19) drót révén a (18) ráccsal és a (20) elektróda a (21) drót révén a (2) izzószállal van összekötve, úgy a (3) test megvilágításakor a következő, rész-5 ben fémes, részben pedig elektronikus áramkör jön létre: (2) izzószál, (18) rács, (19) drót, (3) test, (20) elektród, (21) drót és (2) izzótest. Ezen áramkörben uralkodó áramerősségek a (3) test elektrón-emisz) sziója, vagyis az ezen testet megvilágító fény erőssége szabja meg és egyszersmind meghatározza a (18) rács potenciálját, ezzel pedig a lemezáram értékét. b) Az a) alatt leírt áramkört megfor-S díthatjuk azáltal, hogy a (3) testet a (22) drót segélyével a (2) izzószállal, a (20) elektródát pedig a (23) drót segélyével a (18) ráccsal kötjük össze, mely esetben természetesen a megfordított hatást érjük el. ) c) Ha a (3) testet a (19) drót révén a (18) ráccsal és a (20) elektródát a (24) drót révén a (16) lemezzel kötjük össze, úgy az elektrón-emisszió folytán a következő jelenségek lépnek fel: ') 1. A rácsfeszültség csökken és a lemezáram erőssége emelkedik, vagyis az elektrónok nagyobb száma éri el közvetlenül a lemezt; 2. A (16) lemezt a test által kilövelt elektrónok érik, vagyis az elektrón-emisszió a 60 lemezáram erősségét fokozni igyekszik. d) A c) alatt leírt áramkört megfordíthatjuk azáltal, hogy a (3) testet a (25) drót révén a (16) lemezzel és a (20) elektródát a (23) drót révén a (18) ráccsal köt- 65 jük össze. Ezen esetben természetesen a fordított hatást érjük el. e) Ha a (3) test a többi elem egyikével sincs összekötve, ellenben a (20) elektróda a (23) drót révén a (18) ráccsal áll össze- 70. köttetésben, úgy a (3) testből kilövelt elektródok a (20) elektródról a (18) rács felé áramlanak és így ez utóbbinak töltését növelik, ami viszont a lemezáram gyengülését eredményezi. Ez esetben a 75 lemezáramra gyakorolt hatás teljesen elektronikus. Hogy a fent leírt és egyéb kapcsolások is a készülék változtatása nélkül legyenek keresztülvihetők, célszerűen a 7. ábrabeli 80 elrendezést használjuk. Itt a (3) test, a (2) izzószál, a (16) lemez, a (18) rács és a (20) elektróda egy-egy, a burkolatból kinyúló kontaktuspeoekkel van ellátva, miáltal a 6. ábrára való hivatkozással leírt, a bur- 85 kolaton belül alkalmazott drótösszeköttetések elmaradhatnak. A készülék tehát a 4—6. ábrában feltüntetett kontaktuspeckeken kívül még a (26) és (27) kontaktuspeckekkel van ellátva, melyek a (18) rács- 90 csal, illetve a (20) elektródával vannak összekötve. A különböző kapcsolásokat ilyként a legegyszerűbben létesíthetjük azáltal, hogy az egyik kontaktuspecket a másikkal vezetőösszeköttetésbe hozzuk, 95 mimellett a burkolatban elrendezett elemek egyikét, vagy másikát földeljük. A szerkezetet sokféleként módosíthatjuk a találmány keretén belül. így, például a (16) lemezt az üvegburán kívül 100 helyezhetjük el, vagy pedig az a bura falának egy részét alkothatja, míg a bura nem csupán több foto-elektromos testet, hanem több izzószálat is tartalmazhat, miáltal a készülék élettartama növekszik. 105 Bizonyos esetekben továbbá célszerű lehet a foto-elektromos test feltöltésére külön izzószálat alkalmazni. Végül a foto-elektromos testnek az izzó-Szál által való megvilágítását azáltal ke- 110 rülhetjük el, hogy például U-alakban meggörbített csövet használunk és az izzószálat az egyik csőágban, a foto-elektromos testet pedig a másik csőágban helyezzük el, míg a két csőág között fény- 115 rekesztőt alkalmazunk. Az elektrónok el-