83920. lajstromszámú szabadalom • Asynchronmótork a secunär áramkör szórási mezejében elrendezett jó vezetőanyagból készült fémrétegekkel

— 2 — gek und a rár am körének ellenállása az, induláskor meglévő magas értékről a synehronizmuskor meglévő belső ellenállásértékre teljesen önműködően reduká-5 lódik. Ennek a berendezésnek azonban; egy igen nagy hátránya van, aminek következtében az a fent leírt alakjában csak a legritkább esetekben alkalmazható. Azáltal ugyanis, hogy egy vaszárlattal bíró 10 transzformátort a motor sekundartekercse és a terciár ellenállás közé kapcsolunk, a sekundár áramkör reaktanciája rendkívüli mórtékben növekszik. Mindaddig, amíg tekintélyes sekundárfrekveneiai 15 van, amíg tehát a sekundár- és terciárkörök villamos értelemben elég szilárdan vannak egymással kapcsolva, a reaktanciának ez a növekedése nem igen érezhető, úgy hogy a motor még mindig ele-20 gendő erős nyomatékkal indulhat. Azonban éppen a synehronizmus közelében, tehát ott, ahol a sekundárfrekvencia a legkisebb, a terciár körnek a sekundárkörre való visszahatása közel 0 _ ér-25 tékű, úgy hogy a sekundár kör által előállított mező a (t) transzformátorban teljesen kifejlődhetik, miáltal az induktan-; cia tekintélyes mértékben megnövekszik és ugyancsak megnövekszik az, egész 30 asynchronmotor látszólagos szóródása is. Miután pedig, mint az ismeretes, nagy szóródással bíró asynchronmotor ok maximális forgatónyomatéka igen csekély, világos, hogy egy a 2. ábra szerint kapcsolt 35 motor ugyan igen jól indulhat, azonban a tulajdonképeni munkaszakban igen kisi húzóerővel dolgozik. A jelen találmány értelmében a fent részletesen ismertetett hátrányt azáltal 40 küszöböljük ki, hogy a sekundár- ós terciár-áramkörök egymással való induktívkapcsolása céljából nem alkalmazunk vaszárlattal bíró transzformátort, hanem a sekundár-áramok szóródási mezejében 45 jól vezető, a rotorvezetőktől és azok homlokkötéseitől villamos értelemben független fémrétegeket alkalmazunk, amelyekben a sekundár szóródási mező által indukált terciar-áramok a slipenergiát 50 megsemmisítik. A fémrétegek tehát a terciar-áramok vezetőit képezik. Villamos gépek homlokkötéseinek szóródási mezőiben alkalmazott ily fémrétegek önmagtikba véve ismeretesek. Ezen 55 ismert berendezéseknél a fémrétegek azt a célt szolgálják, hogy általuk a rotormenetek induktanciája redukáltatik. Az indukció ilyértelmű redukálása azonban a jielen találmány által érintett feladat megoldásánál nem jön tekintetbe. A szó- 60 ródási mezőben alkalmazott fémrétegeket a jelen esetben egészen más szempontból kell méretezni, tudniillik úgy, hogy azokban lehetőleg nagy slipenergia keletkezhessék. A sekundár szóródási mezőben 65 alkalmazott ezen fémrétegeknek ezen két különböző célra való méretezése közötti különbséget világosan tünteti fel a 3. ábra. Ebben a diagrammban a fémréteg vezetőképességének függvényében felvit- 70 tük úgy az induktanciát, mint másrészt a fémrétegben megsemmisítendő slipenergiát. Miként ezen diagrammból látható, 0 vezetőképesség mellett az induktancia a 75 maximális értékkel bír és értéke a vezetőképesség értékével csökkenik. Ezzel szemben 0-értókű vezetőképesség mellett a slipenergia értéke is 0, majd a vezetőképesség növekedésével szintén növelc- 80 szik, míg elér egy bizonyos maximális értéket, amelytől kezdve a vezetőképesség további növekedésével csökkenik. Ha tehát az induktancia csökkenése céljából fémrétegeket alkalmazunk, akkor oly 85 vezetőképességet választunk, amely a 3. ábrában feltüntetett görbének jobboldali vége felé fekszik. Ezzel szemben, ha a jelen találmány értelmében a slipenergia hatályos felvétele céljából ily fémrétegek 90 vezetőképességét kívánjuk felhasználni, úgy annak oly értékeit választjuk, amelyek a slipenergia maximumának felelnek meg. A mellékelt rajz 4. és 7. ábráiban a ta- 95 lálmány néhány kiviteli példáit tüntettük fel. A 4. ábra egy oly asynchronmotor hosszmetszetét tünteti fel, amelynek (2) rotora kétrétegű köpenytekercselésként kivitt, egyébként normális fázistekercse- 100 léssel bír. Az apró vonalkák a rotorliomlokkötések szóródási mezeit tüntetik fel. Ebben a szóródási mezőben foglalnak helyet, és pedig a homlokköpenyen kívül és bélül a (3) széles fémgyűrűk, amelyek 105 a szóródási erővonalak irányára merőlegesen nagy kiterjedéssel bírnak. Ennek következtében a szóródási mező a köpenyfelületekben erős terciár-áramokat indukál, amelyeket a fémréteg szélességi mé- no retének és vastagságának, valamint az anyag vezetőképességének helyes megválasztása által oly mértékre hozhatunk, hogy az általuk a slipenergia megszüntetésére kifejtett hatás a lehető legkedve- 115 zőbb legyen. Azon célból, hogy a terciár