83871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan nagy robbanóképes masszák előállítására, melyek tetszőleges feszültségű gázokat szolgáltatnak és ezen éghető masszáknak, valamint a belőlük készült termékek alkalmazása tetszőleges műszaki célokra

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83871. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás olyan nem robbanásképes masszák előállítására, melyek tetszőleges feszültségű gázokat szolgáltatnak és ezen éghető masszáknak, valamint a belőlük készült termékeknek alkalmazása tetszőleges műszaki célokra Dr. Kochmann Vilmos vegyész Charlotteiilburgr (Németország). A bejelentés napja 1921. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi január hó 10-ike. Számos célra szükségesek oly komprimált gázok, melyek mechanikai hatást fejtenek ki. Gyakran kívánatos az is, hogy ezen gázok kémiailag indifferensek legye-5 mek. Az ilyen gázoknak komprimált állapotban való szállítása költséges és körülményes, mert ehhez igen nagy nyomást kibíró acéltartályok szükségesek, melyek rendszerint költségesebbek, mint maga a 10 töltés. Ezért számos esetben előnyös a komprimált vagy indifferens gázokat nem készen szállítani, hanem a használat pillanatában' előállítani. Kézenfekvő volna komprimált gázokat, 15 valamint főképpen nitrogénből és szénsavból álló gázokat robbantóanyagszerű maszszáknak elégetése útján előállítani. Ebben az irányban tényleg számos kísérlet történt, melyek azonban kivétel nélkül 20 sikertelenek voltak és pedig a következő okból: Az összes éghető masszák, vagy robbantóanyagszerű masszák, tehát oly anyagok, melyek az elégéshez szükséges oxigént már 25 önmagukban tartalmazzák, még ha a szabad levegőn nyugodtan és lassan égnek is le, élénk robbanási jelenségekkel égnek eil, mihelyt az elégetés zárt edényekben vagy nyomás álatt történik. A reakciósebesség 80 a már elégett részek nyomásának hatása alatt annyira növekszik, hogy végül detonáció következik be. Ez a körülmény ezen anyagok használatát rendkívül veszélyessé teszi és egyúttal arra kényszerít, hogy 35 azokat az edényeket, amelyekben a gázok fejlesztése történik, irracionálisán nagy szilárdságúra méretezzük, mert kell, hogy ezek az edények a pillanatnyilag fellépő rendkívül nagy nyomásoknak ellenálljainak. Ha a komprimált gázok valahol fo- 40 lyadékkall állnak érintkezésben, így pl. ha azokat folyadékoknak edényekből való kiszorítására akarjuk használni, akkor a robbanásszerűen létesített, pillanatnyilag túlságos mértékben fokozott nyomás a fo- 45 lyadékban kihasználás nélkül elenyészne, minthogy a folyadéknak gázabszorbeálóképessége a nyomással arányosan növekszik. Ezen hátrányokat elkerülhetjük és éghető masszákat, illetve robbantóanyag- 50 szerű masszákat kiválóan alkalmassá tehetünk komprimált gázok előállítására, ha azokat megfosztjuk azon képességüktől, hogy robbanásszerűen égjenek el. Az éghető masszák és robbantóanyag- 55 szerű masszák robbanóképességének megszüntetése, valamint ezen masszáknak és a belőlük készített termékeknek (gázoknak) mindazon célokra való felhasználása, melyekre indifferens gázoknak kémiai tulaj- 60-donságai és nyomás alatt álló gázoknak mechanikai tulajdonságai felhasználhatók, képezi a találmány tárgyát. Ha éghető masszákat, illetve robbantóanyagszerű masszákat oly indifferens anya- 65 gokkal hígítunk, melyek a reakcióban közvetlenül nem vesznek részt, így pl. kovafölddel, timfölddel, vasoxiddal stb., vagy nehezen éghető kolloidális anyagokkal, pl. * enywel, oldható cellulózákkal stb., akkor 70 robbantóképességüket elvesztik. Az ezen anyagból hozzáadandó mennyiség természetesen minden anyagnál más és más és a robbantóanyagnak, illetve az éghető masz-