83871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan nagy robbanóképes masszák előállítására, melyek tetszőleges feszültségű gázokat szolgáltatnak és ezen éghető masszáknak, valamint a belőlük készült termékek alkalmazása tetszőleges műszaki célokra

szának, valamint az indifferens anyagnak természetétől, továbbá a tekintetbe jövő nyo­más nagyságától függ. Különösen' előnyös, ha a robbanást gátló 5 indifferens higító anyagokként oly anya­gokat használunk, melyek a robbantóamyag­szerű massza elégési melege által megbon­tatnak és ezáltal először is elégési meleget fogyasztanak és másodszor a nyomás alatt 10 áliló gázok mennyiségét növelik. Ha a rob­bantóanyagszerű masszát pl. magnézium­karbonáttal keverjük, akkor az elégésnél a robbantóanyag égéstermékein kívül mag­inéziumoxid és molekula szénsav képző-15 dik. Ha oxalátokat, pl. vasoxalátot alkal­maznak, akkor vasat, illetve vasoxidot és két molekula szénsavat kapunk. Előnyös lehet oly anyagoknak hozzáadása is, me­lyek a CN-csoportot tartalmazzák. 20 Robbantóanyagszerű masszák az említett anyagoknak kellő mennyiségben való hoz­záadásánál robbanóképességüket teljesen elvesztik, amint ez a következő ellenőrző módszerrel megállapíttatott. 25 Egy a kereskedelemben kapható, salét­romból, kénből és. szurokból ál'ló robban­tóanyaghoz körülbelül 10—12°/o oxalátot adtunk. Az ily módon hígított robbantó­anyagot iniciális gyújtással még a legerő-30 sebb robbantógyutacsok segélyével nem sikerült felrobbantani, míg az említett ho­zagok nélkül a robbantógyutacs igen erős detonációt hozott létre. Természetes, hogy a reakciósebesség 85 olyan robbantóanyagszerű masszáknál is, mélyeket a fent ismertetett hozagok utján robbanóképességüktől megfosztottunk, kissé növekszik, ha a masszák erős nyomás alatt égnek el, de nem oly mértékben, hogy 40 robbanás következne be. A reakciósebes­ségnek már magában véve is sokkal cse­kélyebb mértékű fokozódását azonban még mechanikai segédeszközökkel is kompen­zálhatjuk, így pl. azáltal, hogy a nyomás 45 alatt álló gázokat szolgáltató éghető masz­száknak kúpos alakot adunk és az el­égést úgy vezetjük, hogy az a nagyobb keresztmetszettől a kisebb keresztmetszet felé haladjon előre. Az éghető masszákat •50 továbbá hengeres álakban, de több sza­kaszban is képezhetjük ki. Az egyes szaka­szokat egymástól közfalak útján választ­juk el, melyekben az égés továbbadása végett egy-egy kis nyílás van kiképezve. .55 Ezáltal elérjük, hogy az égés és a gáz­fejlődés nem mehet egyszerre több sza­kaszban végbe, hanem a reakció egy újabb szakaszban csak akkor kezdődhet meg, ha az előző szakasz már végigégett, illetve ha az utóbbi szakaszban fejlesztett gázok 60 feszültségüket már többé vagy kevésbé el­vesztették. A robbanóképességet megszűntető anya­gokból hozzáadott mennyiségek is külön­bözők, így pl. az utoljára elégő részeknél 65 nagyobbak lehetnek, mint azoknál, ame­lyek először égnek el. A leírt módon fejlesztett gázok mind­azon célokra alkalmasak, amelyekre in­differens gázoknak kémiai és komprimált 70 gázoknak mechanikai tulajdonságai egy­általában használhatók. Szabadalmi igények: 1. Eljárás éghető masszák előállítására, azáltal jellemezve, hogy tetszőleges nyo- 75 mású égési gázoknak előállítása céljá­ból egy éghető masszához oly anyago­kat, melyek az elégési folyamat szem­pontjából indifferensek, oly mennyi­ségben adunk, hogy a mindenkor tekin- 80 teibejövő nyomásnál a massza robbanó­képessége meg llegyen szűntetve. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a tulaj donképeni elégésben részt nem 85 vevő hozaganyagokat az égési hő meg­bontja és maguk ezek az anyagok a nyomást fokozó gázokat hasítanak le. 3. Éghető massza, azáltal jellemezve, hogy önmagában véve robbanásra képes 90 masszának és egy vagy több, a tulaj­donképeni égési folyamat szempontjá­ból indifferens, illetve a tulaj donképeni elégésben közvetlenül részt nem vevő anyagnak keverékéből áll, ahol is a 95 keverék az utóbb említett anyagot vagy. anyagokat Oly mennyiségben tartalmaz­za, hogy a mindenkor tetkintetbejövő nyomásnál a robbanóképesség ki van küsziöbölve és a tetszőleges nyomással 10 fejleszthető égési gázok veszély nélkül és racionálisan mindazon célokra fél­használhatók, amelyekre indifferens gá­zoknak kémiai és nyomás alatt álló gá­zoknak mechanikai tulajdonságai aíkal- 10 masak. 4. A 3. igényben védett éghető massza fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáznyomást fejlesztő éghető ke­verékek változó keresztmetszetű alakok- 11 ban találnak alkalmazást. 5. A 3. és 4. igényben védett éghető masz­sza foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy az egész keveréknek el­égése szakaszokra való osztás által las- li sítva van, oly módon, hogy az egy-egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom