83799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ciánvegyületek előállítására
— 2 — mely a vékony réteget felhevíti és a szigetelő kötőanyagot részben (és ha kívánatosnak látszott, később teljesen) megömleszti. Ezáltal a réteg vezetőképessége fo-5 kozódik és egyúttal a brikettben tartalmazott katalitosan ható részecskék és a szénrészecskék egymással oly érintkezésbe léphetnek, hogy a reakciómassza ellenállása rendkívüli mértékben csökken. Ezután az 10 adagréteg vastagságát fokozni lehet, mimellett a masszával érintkezésben álló elektródák távolságát abban a mértékben, amelyben a reakcióanyagot hozzáadjuk, fokozatosan növelni lehet, míg végül az 15 áram körülbelül 2 méter magas rétegen hatol át. Az ellenállás előkészítésének más módja abban áll, hogy a briketteket addig a pontig, amelyen már jó vezetékké válnak, 20 előmelegítjük. A gyakorlatban a két módszer együttesen is alkalmazható. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező eljárás keresztülvitelére alkalmas kemencét mutat. A kemence (1) belső és 25 (2) külső köpenye magnéziatéglákból van összeállítva, míg a két köpeny között a hőszigetelő (3) sejtkova-, illetve infuzóriaföldréteg fekszik. Az öntöttvasból készült (4) alap, melyen az (5) sejtkovatömítés 30 van elrendezve, a szintén öntöttvasból álló (6) zárófödelet tartja, mely elforgathatóan van elrendezve, hogy az elektródákat az ellenállás különböző helyeivel lehessen érintkezésbe hozni, ami ál-35 tal az áram azon törekvését, hogy amikor az ellenállás hossza annak keresztmetszetéhez képest túlságosan röviddé lett, csatornákban áramolj ék, ellensúlyozzuk. Az elektródák ezen munka- és működtetési 40 módja jó kontaktust biztosít és egyúttal átugró lángívek képződését meggátolja. A (4) alapban a (7) rostélyrudak lengően vannak ágyazva, hogy az anyagot a kemence belsejéből az alatta levő kamrába 45 lehessen bocsátani. Ezen kamra öldalfa.lainak egyikén a légmenetesen záró (9) ajtó van elrendezve, melyen át a kihűlt anyag eltávolítható. A kemence a talajtól (lO)-nél el van szi-50 getelve. Ezenkívül a (8) emelő (11) fogantyúja is szigetelő anyagból áll. A nitrogén a kemencébe a (12) csövön át bocsáttatik be. Ez a cső a (4) alapfaltól (13)^nál él van szigetelve; a gáz áramát 55 a kézzel beállítható (14) szelep szabályozza. A főképen szénoixidból (CO) álló reakciótermékek a magnéziából vagy efféléből álló (15) csövön át távoznak; a brikettezett kemenceadag, mely egyúttal a kemence ellenállását is képezi, a rézsútos (17) ada- 60 golótölcséren át .jut a kemence belsejébe. A tölcséren a légmentesen záró (18, 19) fedők vannak elrendezve. A vasból vagy más alkalmas anyagból álló öt (21) elektróda a (22) drótköte- 65 lekre van felfüggesztve. Az elektródok alsó részei az adaggal érintkeznek. A (6) zárófedő nyílásának légmentes elzárása céljából a (23) aszbesztgyapotot használjuk, melyet a (24) süveg az elektródák felhúzá- 70 sánál helyzetében fogvatart. Az áramot valamely alkalmas áramforrásból a (25) huzalon át a (251 ) zárófedőhöz vezetjük; az elektródák emellett párhuzamosan vannak kapcsolva és az áram 75 az elektródákból az ellenállásba, ezekből pedig a rostélyrudakba áramlik és a kemencét a (4) alapon és a (26) vezetéken át hagyja el. Ha a brikettek nincsenek előmelegítve^ 80 akkor az üzem kezdetén az adagot csak néhány cm-nyi magasságban öntjük a kemencébe és az elektródákat vele érintkezésbe hozzuk. Az áram a reakciómasszát lassanként felmelegíti. Az adag betöltési 85 magasságát lassanként fokozzuk és az elektródákat is emnelc megfelelően felhúzzuk és lebocsátjuk és az adaggal újból érintkezésbe hozzuk, továbbá a (6) fedő elforgatása által el is toljuk. Ezután a 90 nitrogént bebocsátjuk, ámbár ez már kis töltésmagasságnál is eszközölhető. A gvakorlatban az ellenállást egyenletesen 800 C. foktól 1000 C. fokig'vagy tovább hevítjük, ámbár a ciánvegyületek kép- 95 ződési reakciója már kisebb hőmérsékleten is megindulhat, ha kellően gondoskodunk arról, hogy az alkálivegyület vagy ennek equivalense, mely a ciánvegyület bázisát alkotó fém forrását képezi, kellő mérték- 100 ben cseppfolyóssá váljék vagy esetleg el is párologjon. Ha kálium- és nátriumkarbonát keverékét használjuk egyetlen karbonát helyett, akkor a reakcióhőmérséklet lényegesen' 105 csökkenthető. Ha még egyéb vegyületeket adunk a masszához, a hőmérséklet 650°-ig csökkenthető. Ha a hőmérséklet eléggé nagy, az esetleg képződött ciánvegyület elpárolog és a 110 szénmonosiddal együtt a (15) csövön át távozik, miközben abban a mértékben, amelyben ezt a gyorsan csökkenő hőmérséklet megengedi, kondenzálódik. A ciánvegyület gőzei csökkentett nyomásnál is 115 desztillálhatők le. Az adag sülyedésónek mértékében friss briketteket töltünk be. Ha a reakció be van fejezve, a briketteket
