83799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ciánvegyületek előállítására
— 2 — lehűlni és megkeményedni engedjük és a rostélyrudak elforgatása által a megdermedt briketteket a kemence belsejéből az alsó gyüjtőtérhe ejtjük. 5 A leírt módon összeállított ellenállásmassza ellenállásának a ciánvegyületek képződési hőmérsékletének elérésekor való lényeges csökkenése a jelein találmány tárgyát képező eljárás egyik jellemzőjét ké-10 pezi, mely nélkül az eljárás gyakorlatilag nem lenne keresztülvihető. Némely esetben a hideg brikettezett reakciómassza ellenállása a nagy mértékben, pl. 1000 C. fokra felhevített massza ellen-15 állásának ezerszerese vagy még ennél is nagyobb. Az ellenállás ezen jelentékeny változását legnagyobbrészt a poralakú fémkatalizátor jelenléte idézi elő, úgy hogy tehát a katalizátor kettős szerepet tölt be. 20 A katalizátor hatása az eljárásnak alább leírt sajátos kiviteli módjánál tulajdonképen háromféle. A katalizátor jelenléte oly kis feszültségű áram alkalmazását teszi lehetővé, mint amilyen lámpaáramkörökben 25 használatos. Az adag külön előmelegítése által ez a feszültség még 50 voltra és ez alá is csökkenthető. Sok esetben, különösen az utóbb említettben célszerű a nitrogént és az adagot is 80 előmelegíteni. A jelen eljárás keresztülviteléhez tehát vegyszerekből összetett, célszerűen (de nem feltétlenül) mozgatható ellenállás szükséges, mely fémet (melynek ellenállási té-85 nvezője 12), szenet (ellenállási tényezője 1200 vagy több) és szódahamut vagy nátriumkarbonátot tartalmaz; ez utóbbi gyakorlati szempontból ínegömleszthető szigetelőnek tekinthető. 40 Az ellenállásmassza fajlagos ellenállásának lényeges változása következtében a massza felhevülése nagyrészt önműködő önszabályozással, egyik alkatelemének elpárolgása, továbbá belső endo-45 termikus vegyi elváltozás és a belső szigetelő (szódahamu stb.) megömlése folytán következik be, mely utóbbi körülmény a reakciómassza fémrészecskéi és szénrészecskéi, valamint a képlékennyé vált bri-50 kettek között fennálló kontaktusviszonyok rendkívüli változását és ennek folytán az elektromos vezetőképesség megváltozását idézi elő, ami egyúttal a nagy hőmérsékleteknél való hővezetékképesség megfelelő 65 nagy mértékű fokozásával is jár. Célszerű a szénnel telített katalizátor eutektikus pontját nem túllépni, minthogy a katalizátor megömlése vagy zsugorodása a katalitosus oldalfelületet, melyen a reakció végbemegy, kedvezőtlenül befolyá- 60 solja. Ezen összefüggésben az adag elektromos hevítése is nagy fontosságú, minthogy ha a hőmérséklet az ellenállásmassza egyes helyein túlságosan növekedni kezd, ez a jelenlevő alkálikarbonát vagy efféle rej- 65-tett melege által és még nagyobb mértékben ezen vegyületek igen gyors elpárolgása által ellensúlyoiztatik, míg az elpárolgott álkatrészeknek a szomszédos briketteken való lecsapódása utóbbiakat elő- 70 melegíti és az elektromos áramnak a reakciómasszában való elosztását megkönnyíti. A nagy mértékben endotermikus reakció a következő egyenlet szerint fólvik le: Na2 C03 +4C+N2 =2NaCN+3C0—138500 75 kai. és ott megy végbe a leghevesebben, ahol a brikettek legjobban fel vannak melegítve. A reakció ezen részeket gyors hőelvonás által hűti, egyúttal az ellen állást helyreállítja és a hőfejlődést egyenletessé 80 teszi. A leírt eljárás keresztülviteléhez csak arra van szükség, hogy a megadott feltételek számára szükséges áramerősséget megállapítsuk és az áramkörbe a 85 szükséges biztosítékokat, árammegszakítókat és transzformátorokat bekapcsoljuk. ami által az áramnak és ennek következtében a reakciónak is az adag teljes tömegében való biztos és ön- 90 működő ellenőrzését ériük el. Az ellenállásmassza különböző alakokba hozható. így pl. egy darabban sajtolószájon sajtolható át és emellett benne a gázok keresztülvezetésére alkalmas csatornák ké- 95 pezhetők ki. A vasból, szénből és nátriumkarbonátból álló elegy pora lakban, brikettezés nélkül is használható, de szükséges, hogy annak minden esetben jelentékeny katalitos oldatfelülete legyen! és 100 hogy az alkálifémnek vagy vegyületének vagy ezek equivalenseinek és a nitrogénnek szabad hozzájárulását engedje meg. Katalizátornak leggyakrabban vagy vasat vagy a szenet oldó más fémet alkal- 105 mázunk; alkalmazhatók azonban nitridek is, melyek a reakciót elősegítik. A reakciómasszának brikettek alakjában való alkalmazásánál ezen briketteket oly módon állítjuk elő, hogy finom poralakú 110 vasal, szenet és alkálikarbonátot egymással bensően összekeverünk és a poralakú elegyet kellő mennyiségű víz hozzáadása után nagy nyomásnak vetjük alá. Az előállítás más módja abban áll, hogy az elegyet a 115 részecskéi között bezárt levegő egyidejű kihajtása mellett az alkálikarboiiát olvadási pontján túl hevítjük és nyomás al-
