83750. lajstromszámú szabadalom • Indító szerkezet exploziós mótorok számára

sítettük, melyben a (3) és (4) szegmensek szennyeződéstől teljesen védve vannak. A tok belső (16) ütközői a (3) fogasszegmenssel összeműködve szabják meg az (1) emelő 5 két véghelyzetét. . Az (5) karhoz kapcsolt (7) kábel vezetésére szolgáló (17) korong egy tokban foglal helyet, melyet két (18) tárcsa képez, melyek (19) íal révén vannak egyesítve ott, 10 ahol a kábel a korong köré csavarodik. A (7) kábel a (20) hüvelyen át lép a tokba, úgy hogy a kábelnek a koronghoronyból való kiugrása teljesen meg van gátolva. Hogy a kábel a szükséges lengéseket vé-16 gezhesse, a korongtok a (21) csukló révén engedékenyen van a (27) kocsirugó főlapjának közepére erősített (22) lemezhez kapcsolva, mely középen (23) ovális nyílással bír, melyen át a (28) kocsitengelynek a 20 rugókon átvezetett (24) csapja nyúlik keresztül. A (22) lapot is a rugóknak a kocsitengellyel való kapcsolására szolgáló (25) kengyelek és (26) szorítólemezek rögzítik. A (23) nyílás ovális kiképzése lehetővé 25 teszi, hogy a (22) lemez helyzetét úgy állíthassuk be, hogy a (20) vezetőhüvely a kábel irányával egyezzen. A kábel másik vége a motortengelyt menesztő és annak indítására szolgáló szerkezettel egyesített 30 (29) horonytárcsához van kapcsolva. E tárcsa excentrikusan van a forgástengelyére szerelve, úgy hogy alaktárcsa gyanánt működik. E korong agya a (30) hüvelyt veszi kö-35. rül, melyet a korong a (31) golyókkal bíró kapcsolómű révén a motor rendes forgásirányában meneszt. E (30) hüvely forgását a (32) kapcsolóhüvely viszi át a (33) tengelycsonkra, mely a (34) motortengellyel 40 egyirányosan van a (35) ágyban elrendezve, mely ágy a kocsi mellső (36) tengelyére van erősítve. A (32) kapcsolóhüvely, mely a menesztendő tengelycsonkot körülveszi, egyúttal a (30) hüvely ki-45 kapcsolására szolgál olyankor, ha a motor hátrafelé járna. A 11. ábrán feltüntetett ezen kapcsolóhüvely több hosszirányú (37) léccel bír, melyek a (30) hüvely megfelelő hornyaiba fognak, úgy hogy e két hüvely 50 egymáshoz képest axiálisan eltolódhat, de együttesen forog. A (32) kapcsolóhüvely továbbá belső felületén (38) mélyedésekkel bír, melyekbe a (33) tengelycsonk (39) orrai foghatnak, oly célból, hogy a (33) tengely-55 csonk és a (32) kapcsolóhüvely között kapcsolás létesüljön, mely megszűnik, ha a (32) kapcsolóhüvely annyira tolódik el axiálisan, hogy a (38) mélyedések elhagyják a (39) orrokat. A (32) kapcsolóhüvely normális helyzetét, melyben a (33) tengely- 6C csonkkal kapcsolva van, az (52) rugó biztosítja, mely a kapcsolóhüvelyt hátrafelé szorítja. A (32) kapcsolóhüvely a motor felé néző homlokán két (40) pofával bír, melyek ksp- 65 csolófogakat képeznek s rendszerint a (42) koszorú (41) kapcsolófogaival fognak össze. E (42) koszorú (43) golyókkal van ellátva, melyek a (35) ágyra elől felcsavart, tehát helytálló (44) kapcsolótárcsával kap- 7C csolást hozhatnak létre. Ezen kapcsolás és a (44) korong csavarmenete olyan, hogy a (42) koszorú a (33) tengellyel a motor rendes forgásirányában együtt mozoghat, míg ellenkező forgásiránynál mozdulatlanokká 7E válnak anélkül, hogy ekkor a kapcsolókorong lecsavarodni tudna. Nyugalmi helyzetben a (33) tengelycsonk a (34) motortengellyel a 8. és 12. ábrákban feltüntetett kapcsoló révén van kapcsolva, 8C melynek (45) golyói nyugalomban egyrészt a motortengely (47) karmantyújának (46) üregei, másrészt a (33) tengelycsonk (49) karmantyújának hasonló (48) üregeiben fekszenek. E golyók a centrifugális erő 8E folytán a motor egy bizonyos sebességének elértekor mind a (46) mélyedésekbe lépnek ki s ezáltal a (33) tengelycsonkot a motortengelytől lekapcsolják. A (29) korong és a (33) csonktengely 9C közti kapcsolószerkezetet az (50) átfogó csavaranya fedi le, mely a tengelyagyra van csavarva; az ehhez erősített (51) gyűrűhöz az (53) spirálrugó egyik vége van erősítve, míg a rugó másik vége a 9E helytálló (44) koronghoz van kapcsolva; e rugó célja az, hogy a (29) korongot az indításkor azonnal kiindulási helyzetébe vigye vissza, ha az előreszorított (1) emelő a (12) rugónak a (7) kábelre kifejtett hatá- IC sát megszünteti. Az egyes részek helyzete az indítás pillanatában a 7. és 8. ábrán látható. A kábel vonóereje a (29) korongot a (C) nyíl irányában forgatja el; a korong alakja foly- K tán a kábel először kis sugáron, majd növekedő s végül újból csökkenő sugáron hat, úgy hogy a (29) korong először nagy szögsebességgel fordul el, hogy a beszívás a motorhengerbe erélyesen történjen; az ez- n után növekedő sugár révén viszont a kompresszió munkáját nagyobb erőkifejtés nélkül lehet eszközölni, míg végül a kompresszió befejezte előtt a sugár csökkenése folytán a szögsebesség újból növekedik, u ami a gyújtást könnyíti meg.