83736. lajstromszámú szabadalom • Kemence szennylugok és hasonló masszák száraz desztillatiojára

— 2 — 4. ábra pedig ugy.an.ily metszett az 1. ábra C—D-vonalán keresztül. Az ábrázolt kemence a hosszúkás (1) desztilláeiótérbőí és az ettől oldalt 5 elrendezett (2) fűtőikamrából áll, amelyben a (3) fűtőtesteik foglalnak helyet. Minthogy nehézségekbe ütközött ily kemencéket elegendően tömitően felépíteni, az egész kemenczét leghelyesebben vasbádogból ké-10 szítjuk. Minthogy azonban az ily kemence sók hőt súgároz ki, azt célszerűen a rajzon nem ábrázolt külső téglafalazattal szigeteljük, mely oly távolságban fekszik a kemencefaláktól, hogy köztük és a falazat 15 között hőszigetelő levegőréteg va/n. Ha több kemencét építünk egymás mellé, akkor ezeket vékonyabb falazattal lehet egymástői elválasztani. Az (1) desztillációtér és a (2) fűtő-20 kamra mindkét vegükön össze vannak egymással kötve és pedig a hátsói végen (az 1. és 2. ábráin jobboldalt) a (4) cső és az (5) fújtató berendezés révén, a mellső végen pedig azáltal, hogy a (6) közbenső 25 fal nem ér egészen a kemence mellső Végéig, úgy hogy ezen a helyen a (7) nyílás keletkezik. A desztillációtér mellső végén (az 1. és 2. ábrán baloldalt) (8) ajtóval elzárható nyílással van ellátva a 30 (9) kocsik be- és kivezetésére, mely kocsik célszerűen síneken járnak, úgy hogy ösz-SZefüggő sort képeznek, mely az egész desztillációteret ennek a (8) ajtóhoz legközelebb fekvő része kivételével majdnem 35 teljesen kitölti. A desztillációtér ezen részéből (10) cső ágazik el ama desztilláciogázok elvezetésére!, melyek a kemencéből kondenzátorba vagy más kemencébe való átvezetés céljából eltávolítandók. A 40 fűtőkamrába (11) cső torkol, melyen át vízgőzt vezethetünk be a desztillációfolyarmat ama szakaszaiban, amikor ez szükséges. A fűtőkamrában elrendezett (3) fűtőtes-45 tek az ábrázolt kiviteli aliaknái zegzúgalakban meghajlított egyetlen csőből állanak, melyen a kamra egyik végétől a kamra másik végéig az 1. ábrán berajzolt (12) nyílajk irányában a tűzgázok át-50 vonulnak. A desztilMciógázók ellenben abban az irányban áramlanak át a fűtőkainrán, amelyet a 2. ábrán berajzolt (13) nyilak jelölnek meg, A tűzgázok átárar molta ily fűtőtestek helyett azonban — 55 ha kívánatos — elektromos fűtőtestek is alkalmazhatók. A (9) kocsik kerekeken nyugvó, keresztmetszetben négyszögletes bádogszekrényekből állanak, melyek mindkét végűkön nyitottak, egyébként pedig köröskörül zártak. 6 Ezek a szekrények egymástól kölcsönös egyenlő távolságban egymásfelett elrendez ziett közbenső (1) fenéklapok által több emeletre vannak osztva, melyek egy-egy aránylag nagy szélességű, azonban csekély 6 magasságú vízszintes csatornát alkotnak. Az emeleteknek nem kell azonban szükségszerűen ugyanoly széleseknek lienniök, mint a kocsiknak, hanem ezek adott esetben a kocsi hosszirányában futó függő- 7' leges válaszfal által két félre oszthatók. Fontos azonban, hogy a különböző emeletek az összes kocsikban ugyanazon magasságban feküdjenek, úgy hogy azok a kocsiknak az 1. ábrán feltüntetett módon 7; egy sorba|n egymás mellé való felállításánál az egész kocsisoron végigmenő összefüggő vízszintes csatornát képezzenek. Az (1) desztillációtér hátsó nyílása, mely a kúpalakban megszűkülő (5) rész útján áll 81 az (5) fújtatóval összeköttetésben, úgy van elrendezve, hogy a sor utolsó kocsija velle szorosan összeköthető, úgy hogy a (2) fűtőkamrából jövő-gázok közvetlenül behajtatnak a kocsik emeletei által képezett 8! csatornákba. A (15) részben több (16) ernyő van elhelyezve, melyek arra szolgálnak, hogy a gázokat — miután azok közvetlenül előzően az (5) fújtató által összekevertettek — ezen különböző csatornáikba 9< elosszák. Minthogy az a massza, mely szárazon desztillálandó folyékony állapotban teríttetik szét, a (14) fenéklapokon és egyébként a desztilláció első szakasza alatt még g; mindig folyékony, a fenéklapok az egyes kocsik vagy egyik vagy mindkét végén rézsútosan állított, esetleg lecsappantható (17) karimákkal vannak ellátva, melyek az anyagréteg magasságának megfelelően 3—6 i( cm vastagok. Vékony rétegek alkalmazásánál elégséges, ha helytálló, rézsútosan: felfelé és kifelé irányuló karimákat alkalmazunk (1. ábra), úgy hogy a desztillációmaradék, mely a folyamat közben az k összehúzódás 'következtében lazán fekszik a fenéklapokon, könnyen eltávolítható azáltal, hogy a kocsi egyik végét mindaddig emeljük, míg a desztillációmaradék ki nem esett. Vastagabb anyagrétegek esc- u tén a (17) karimákat lecsappanthatóan képezzük ki, úgy hogy azok a desztilláció maradéknak a fenéklapokról való eltávolítását nem akadályozzák. Utóbbi esetben azonban a karimákat a folyékony i: masszával való legközelebbi megrakás előtt tömiteni kell, ami célszerűen mészhabarcs segélyével történik.