83710. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés belső égésű erőgépekhez

Megjelent 1934. évi június lió 32 5-én. líAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BUÍÓSÁA SZABADALMI LEÍRÁS 83710. SZÁM. — "VD/2. OSZTÁLY. Hűtőberendezés belső égésű erőgépekhez. Fried. Krupp A.-G. Gennaniawerft cég Kiel-Gaarden. A bejelentés napja 1922. évi április hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi május hó 19-ike. A jelen találmány belső égésű erőgépekhez való olyan hűtőberendezésekre vonatkozik, melyeknél a hengerfedél elébe, az el égetőtér felé, attól és a hengertől füg-5 getlen, szabadon kiterjeszkedni képes, vízzel hűtött kamrák vannak ágyazva, melyeken a szelepbetétek szabadon keresztülhaladnak. A találmány már most lényegileg ab-10 ból áll, hogy a vízkamra középrésze, a hengerfedélen keresztül rendszerűen felfelé van vezetve és a szelepeket foglalja magában, úgyhogy a hengerfedői fennmaradó gyűrűalakú része a vízkamra ál-15 tal teljesen el van választva a hengernek a hőhatások folytán legjobban veszélyeztetett részeitől, nevezetesen az elégetőtértől és egyúttal a szelepáttörési helyektől is. 20 A mellékelt rajzon a találmány tárgya két foganatosítási példájában van ! bemutatva. és pedig: az 1. és 2. ábra egy-egy a találmány szerint kiképezett belső égésű erőgép henge-25 rének fején keresztülvezetett függélyes hosszmetszetet mutat. Az 1. ábrán (A) jelöli a hengerfejet, melynek fedélrésze elébe, az elégetőtéi' felé, a (B) vízkamra van ágyazva. Ennek, 80 középső részében, egy a szelepáttörési helyeket körülvevő, vízzel hűtött, rendszerű (bl) nyúlványa van, mely a hengerfedélen keresztül felfelé van vezetve, és melynek felső fala a hűtővíz (b'2) és (bB) be-, 35 111. kivezető nyílásait tartalmazza. A hűtővízáram a teljes vonalakkal rajzolt nyilak irányában haladhat, vagy pedig lehet a hűtővizet egy, a pontozott vonallal rajzolt középső nyíláson keresztül is bevezetni és a rúdszerű (bl) nyúlvány két 40 oldalán kiereszteni. A külső hengerfedélrész hűtése ettől függetlenül történik. A kamra falait, önmagában véve ismert módon, célszerűen különböző erősre méretezzük, úgyhogy az 45 eiégetőtér felé fordított és a szelepáttörési helyekkel szomszédos (b4) falrészeket, jobb hőelvezetés céljából, gyöngébbre méretezzük a (bl) rúdszerű nyúlvány felső részénél, mely a szelepbetétekhez való (D) 50 fészkeket tartalmazza és ennek folytán nagyobb szétfeszítőerőknek van kitéve. Hogy a (B) vízkamra erősebbre méretezett, rúdszerűen felfelé vezetett (bl) része és kiszélesbedő alsó, gyöngébbre mérete- 55 zett része közt az öntési feszültségeket lehetőleg elkerüljük, a felfelé nyúló rúdszerű (bl) kamrarész átmérőjét, amenynyire csak lehet, kicsinyre vesszük. Erre a célra a szelepeket lehetőleg kis térre 60 szorítjuk össze és esetleg egy közös (E) szelepbetétben egyesítjük, amint ez a 2. ábrán látható kiviteli példánál történt. Hogy a rúdszerű (bl) nyúlvány átmérőjét lehetőleg kis értéken tartsuk, célszerű le- 65 het több szelepet, mint pl. a tüzelőanyag-és a megindító szelepet is, önmagában véve ismert módon, közös szeleppé összefoglalni. A kamrát minden oldal felé kis hézaggal illesztjük be a hengerbe, ill. a 70 fedélbe, úgyhogy az, minden oldal felé akadálytalan ni kitérjeszkedhetik a hő hatása alatt. A vízkamra eltömítése a hengerrel, ill. a hengerfedéllel szemben tetszőleges is- 75 mert módon, pl. a vízkamra, rúdszerű (bl) nyúlványának kerületére felhelyezett tömítőgyűrűk segélyével is történhetik, me-